Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XII. kötet. (Budapest, 1899)
z8 tekintve, hogy vádlott beismeri, hogy az összegyűlt községi lakosok előtt a községi birónak azt mondotta, minek tesznek ilyen törvénytelenséget és a községi birót és jegyzőt rablónak nevezte : bebizonyitottnak kellett venni, hogy vádlott a Btk. 172. §-ába ütköző vétséget elkövette, s ebből folyóan az elsőfokú bíróság Ítéletét kellett helybenhagyni. A büntetés felemeltetett, mert vádlottnak, mint irni, olvasni tudó embernek, a teljesen tanulatlan földmivelő nép előtt tett izgatása súlyosabb beszámítás alá esik, és ezzel szemben számba vehető enyhítő körülmény nem forog fen. 16. A szülői fegyelmi jogban a gyermek súlyos sérelmezésére, agyonkinzására és testi elsorvasztására való jogosultság semmi körülmények között sem foglaltatik. Gyilkosság forog fen az esetben is, a midőn a vádlott az ölési szándékot nem egy cselekménynyel akarja foganatosítani, hanem hosszabb időn, hónapokon vagy legalább heteken keresztül véghezvitt bántalmazással, veréssel, testi sértésekkel és sanyargatással kivánja megvalósítani, a miből következik, hogy vádlott e szándékot megfontolhatta, mérlegelhette és nyugodtan tervezhette. A midőn egy kis gyermeknek a lakásban elzárva hagyása a gyilkosság büntette kísérletének tényálladékát képező sanyargatásba olvad, a vádlottat külön még a Btk. 287. §-ának harmadik bekezdésébe ütköző gyermekelhagyás bűntettében is bűnösnek kimondani nem lehet. Igen nyomatékos súlyosító körülményt képez a vádlottnak a cselekmény végrehajtásában nyilvánuló rendkívüli vadállatias kegyetlensége. (1898 május 27. 4783. sz. a.) A budapesti kir. büntető törvényszék: Szándékos emberölés bűntettének kísérlete és gyermekelhagyás büntette miatt vádolt Frnka Ignácz és neje Fischer Anna elleni bűnügyben ítélt :