Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XII. kötet. (Budapest, 1899)

2 szolgáltatnak arra nézve, hogy vádlott fizetésképtelen állapotának tudatában folytatta üzletét és igyekezett azt ujabb hitelek igénybevételével fentartani : ennélfogva bűnösségét a Btk. 416. §-a 4-ik pontja alapján is megállapítani és büntetését arra való tekintettel, hogy a Btk. 416. §. 3. pontja alapján nyilváníttatott bűnösnek, és hogy a bukással a hitelezőknek nagyobb kár okoztatott, a rendelkező részben kiszabott mértékre felemelni kellett. Az alsófoku ítéletekben a magánigényekre foglalt rendelkezés azért helyeztetett hatályon kivül, mert a csődhitelezők követeléseinek megitélése a csődeljárás elé tartozik. Egyebekben a kir. tábla ítélete a felhozott és az elsőfokú ítéletből elfogadott vonatkozó indokoknál fogva hagyatott helyben. 2. Önmaga irányában jogi kötelezettséget senki sem érvényesíthet s így egy és ugyanazon perben felperesként és alperesként nem szerepelhet, és ezen mit sem változtat az, hogy a keresetet felperes mint váltókibocsátó az időközben elhunyt elfogadónak örökösei ellen, kik közé ily minőségben ő is tartozik, az örökhagyó osztatlan hagyatékát képező javakból való kielégittetését czélozva kívánja érvényesíteni, mivel e végből is csak az ismert és ismeretlen örökösök perben állása szükséges s ennek elég van téve, ha az örökösök akár alperesként, akár felperesként állanak perben. Abból, hogy az a kibocsátó, a ki az elhalt elfogadónak egyik örököse is, a váltót lejárat után óvás felvétele nélkül váltotta magához, nem következtethető az, hogy ő nem mint kibocsátó, hanem mint az elfogadó örököse ezen minőségében fizetett, mert az óvás el is engedhető. (1898 május 12. 279. sz. a.) A budapesti kir. tábla: K. Tóth Gábornak, K. Tóth István és társai elleni 500 frt iránti váltóperében itélt : A kir. tábla az elsőbiróság ítéletének azt a részét, mely által