Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XII. kötet. (Budapest, 1899)

95 ján és azért, mert magában véve az a körülmény, hogy a felperes által az alperes vasúttársaságnak fuvarozás végett átadott és az 1892: XXV. tcz.-el beczikkelyezett egyezmény kiegészítő részét képező, a vasúti szállításra feltételesen felvehető tárgyakra vonatkozó határozmányok 31. czikke értelmében feltételesen felvehető (fakéreg) cserhéj az idézett czikk utolsó pontjához képest felperes által megfelelő ponyvával befedetett : még nem rontja le az idézett egyezmény 31. czikkében megállapított azt a vélelmet, hogy a felperes kárát okozta tűz a nyitott kocsin történt fuvarozással járó veszélyből keletkezett. 43Sem oly tételes törvény, sem oly törvényes joggyakorlat nem létezik, mely a fiu atyját arra kötelezné, hogy a tőle külön gazdálkodott fiának az özvegyét a fiu elhunyta után özvegyi tartásban részesítse. (1898 május 20. I. G. 104. sz. a.) A m. kir. Curia mint felülvizsgálati bíróság: Felperes felülvizsgálati kérelmével elutasittatik. Indokok: Felperes felülvizsgálati kérvényében a követelt tartáshoz való jogának megalapítása végett arra a joggyakorlatra hivatkozik, hogy az apa, fiának az özvegyét, tekintet nélkül arra, hogy a fiu és annak neje az atyjával közös gazdálkodásban élt-e vagy sem ? és hogy a közös gazdálkodás hosszabb vagy rövidebb ideig tartott-e ? már az oknál fogva, mert az apa és fiúnak az özvegye közötti családi összeköttetés áll fen, tartásban részesíteni köteles. Ilyen törvényes joggyakorlat azonban nem létezik. Mert a m. kir. Curiának 497/91. sz. ítéletében is, a melyre felperes a per során hivatkozott, az apa tartási kötelezettségének a megállapítására indokul nem egyedül a családi összeköttetés, hanem az a tény is felhozatott, hogy a fiu elhunyta idejében ez és felesége az atyjával ennek birtokán együtt gazdálkodott ; abban az esetben is tehát az atya tartási kötelezettségének a megállapítására nem annyira a családi összeköttetés, hanem inkább a közös gazdálkodás birt döntő sulylyal, míg a felebbezési bíróság ítélete alap-