Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XII. kötet. (Budapest, 1899)

86 ket; mert az 5250 írtnak jogalapja a vételár volt és ez a felek között nem is vitás, és mert felperesek a fizetésnek tartozatlan voltát és a megtévesztést nem az adásvételi ügyleten kivül álló, vagy az előbbi perben hozott itélet után felmerült tényekre, hanem az adásvétel tárgyát tévő ingatlan területi nagyságának szerintük már az adásvétel megtörténtekor létezett szerződésellenes hiányára alapítják ; ezzel tehát a most per tárgyává tett 3483 frt 80 krnak vételári minősége, illetve jogalapja és igy itélt dologgá válta meg nem szűnt, hanem olyan körülmény hozatott fel, ami nyilván már az előbbi perben érdemi kifogásként érvényesíthető volt volna, esetleg a perjog által megengedett uton az itélt dologgal szemben is az előbbi peren kivül érvényesíthető. Ámde a perjog az itélt dologgal szemben a fenti alapon jogorvoslat gyanánt a törvény szoros korlátai között csak a perújítást engedi meg, amely felett már jogorvoslati jellegénél fogva is előfeltételeire, kezelésére és jogkövetkezményeire nézve az önálló uj keresettől eltérő eljárás alkalmazandó, és igy már ez okból is mellőzhetetlen, hogy maga a kereseti kérelem a törvényengedte alap feltüntetésével kifejezetten perújításra irányuljon ; következésképen egyrészről ilyen kérelem nélkül az ellenfél ez iránti kifogása ellenére a perújítást megengedni, másrészről a perújítás megengedése nélkül az ellenfél ez iránti kifogása ellenére az itélt dolog érdeme felett újból határozni jogszabály megsértése nélkül nem lehet. Minthogy pedig a felebbezési bíróság ítéletében megállapított tényállás szerint a periratokkal egyezően, felperesek jelen keresetüket kifejezetten nem perújításra irányították, hanem mint önálló uj keresetet indították meg és tartották fen, és alperesek erre alapítottan a per érdemleges tárgyalásának kezdetén, a hová ez a kérdés tartozik, a kereset ellen a jogerejü ítéletből merített kifogást megtették, sőt egyébként a per érdemi tárgyalásába nem is bocsátkoztak, ezeknél fogva a felebbezési bíróság anyagi és alaki jogszabályt sértett meg azzal, hogy perújítás hiányában a per érdeme felett itélt ; épen ezért a sommás eljárás 185. §. aj és c) pontja, úgyszintén 204. §. értelmében alperesek felülvizsgálati kérelmének helyet adni s felpereseket keresetükkel az érdembe bocsátkozás nélkül elutasítani kellett.