Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XI. kötet. (Budapest, 1898)

22 állapítására és ennek alapján uj, az összes perköltség kérdésére is* kiterjedő határozat hozatalára utasittatik. Indokok: Alperesek felülvizsgálati kérelmükben felperest keresetével egészben kérik elutasítani ; minthogy azonban alperesek 50 frt résztőke és kamataiban saját elismerésük alapján marasztaltattak, a felebbezési bíróság az e részösszeg iránti marasztalásra vonatkozó ítélkezésében jogszabályt nem sértvén, e részben a felülvizsgálati kérelem el volt utasítandó. Egyebekben azonban alperesek felülvizsgálati kérelmét alaposnak kellett elismerni. Ugyanis a felebbezési bíróság alpereseket azért marasztalta, mert jogi álláspontja szerint a kereseti követelés alapjául szolgáló haszonbéri szerződést és illetve annak 13. pontját akként értelmezte, mintha alperesek a kilátásba helyezett bérelengedést csak akkor volnának jogosultak követelni, ha az országos vásárt nem részben, hanem egészben betiltották volna E jogi álláspont azonban nyilván téves; mert általános jogszabály, hogy a bérlemény vagy egy részének megsemmisülése, vagy az állagban bekövetkezett változás miatt nem használhatása esetében a bérlő a bérösszeg, vagy megfelelő részének elengedését jogosult kívánni, s illetve a bérösszeget megfizetni nem köteles, és e jogot csak akkor nem gyakorolhatja, ha ennek kizárása a szerződésben határozottan kifejeztetett ; mert ehhez képest tekintve, hogy a felebbezési bíróság ítéletében kifejtett tényállás szerint Sütelmeden 1896-ban a sertésvásár megtartása a sertésvész miatt a közigazgatási hatóság által betiltatván, alperesek a vásárvám szedésnek bérbe vett jogát a sertésekre nem gyakorolhatták, s e jog nem gyakorolhatásából eredhető károsodásuknak a bérbeadóra áthárítása a szerződésben nemcsak ki nem záratott, hanem a szerződés 13-ik és ennek alpontja szerint az köttetett ki, hogy a vásár betiltása esetében a pótvásár tartása eszközlendő ki, s felperes bérbeadó köteles leend az elmaradt s pótvásár között felmerülhető különbözetet alpereseknek a bérösszegből elengedni, kétségtelen, hogy a mennyiben 1896-ban a sertésfelhajtás eltiltatott, s ekként alperesek a szerződésen alapuló jogaikat a sertésekre vonatkozóan nem gyakorolhattak s ez által jövedelmök kevesbedett, felperes bérbeadó azt az összeget mely a jövedelem kevesbedése egyenértékének megfelelő károsodást képezi, alpereseknek a bérősszegből leengedni