Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XI. kötet. (Budapest, 1898)

n s illetve a bérösszegbe beszámítani köteles és pedig annál inkább, mivel a fenálló sertésvésznél fogva a sertés-pótvásár kieszközlése és megtartása kizárva volt. Minthogy pedig a felebbezési bíróság saját téves jogi álláspontjánál fogva a tényállást a tekintetben, hogy a sertésvásár betiltásából bekövetkezett jövedelemkevesblet egyenértékének megfelelő károsodás mily összegnek felel meg, meg nem állapította, s ekként az ügy érdemi eldöntésre nem alkalmas, azt jelzett részében a sommás eljárási törvény 204. §-a alapján feloldani, s a felebbezési bíróságot ujabb tárgyalás tartására s ennek alapján ujabb, a perköltség kérdésére is kiterjedő határozat hozatalára utasítani kellett. 10. Sajtóügyekben az eljárási szabály 17. és 56. §-ai szerint a bíróság nincs a felek nyilatkozataihoz kötve, hanem a valódi tényállás kiderítése végett hivatalból is intézkedhetik. Az esküdtszéki bíróság tehát nem követett el szabálytalanságot, midőn a bevádolt czikk szerzőjének kipuhatolása végett több tanúnak kihallgatását a védő kifogása daczára elrendelte és foganatosította. — Ellenmondás az esküdtek verdiktjében. — Egyéb alaki kérdések. (1898 január 11. 11878. sz. a.) A m. kir. Curia: Rágalmazás és becsületsértés vétségével vádolt Z. G. A. elleni sajtóügyben határozott : A semmiségi panaszok elvettetnek. Indokok: A. Vádlott védőjének semmiségi panaszára vonatkozólag : Sajtóügyekben az eljárási szabály 17. és 56. §-ai szerint a bíróság nincs a felek nyilatkozataihoz kötve, hanem a valódi tényállás kiderítése végett hivatalból is intézkedhetik. Az esküdtszéki bíróság tehát nem követett el szabálytalanságot, midőn a bevádolt czikk szerzőjének kipuhatolása végett több tanúnak, nevezetesen a legtöbb felvilágosítással szolgálható L. M. felelős szerkesztőnek kihallgatását a védő kifogása daczára elrendelte és foganatosította, még pedig annál kevésbé, mert vádlott azzal véde-