Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XI. kötet. (Budapest, 1898)

2.33 ban tartása mellett 3. r. alperest, mint a Budapesten, 1894. évi július 12-én 200 írtról kiállított váltó forgatóját kötelezi, hogy felperesnek 160 frt tőkét stb. 1. és 2. r. alperessel egyetemleg 3 nap alatt végrehajtás terhe mellett fizessen. Indokok: Annak előrebocsájtásával, hogy az 1996/96. sz. kir. itélő táblai itélet 1. r. alperes perbeli megbízottjának az iratok közt levő kézbesítési iv tanúsága szerint kézbesittetett, és így 1. r. alperesnek a felebbezésében ez irányban felhozott panasza alaptalan, az elsőbiróság ítéletének 1. r. alperesre vonatkozó felebbezett része azért hagyatott helyben, mert a felperes kereseti joga ellen emelt kifogás a 3. r. alperesre vonatkozólag alább felhozott indokoknál fogva alaptalan, mert a kereseti váltó a váltótörvény 3. §. 3. pontjában előirt lényeges kellékekkel el van látva, és mert felperes tagadásával szemben alperes nem bizonyította azt az állítását, hogy a kereseti váltót a rendelvényes megnevezése tekintetében felperes utólagosan és megállapodás ellenére töltötte ki. Az elsőbiróság ítéletének 3. r. alperesre vonatkozó része azért változtattatott meg az itélet rendelkező része értelmében, mert a per során kihallgatott felperesi tanuknak vallomását az 1893. évi XVIII. tcz. 64. §-a szerint mérlegelve, a kir. itélő tábla bizonyítottnak találja, hogy 3. r. alperes a kereseti váltón levő forgatói aláírást magáénak elismerte, hogy tehát ez az aláírás 3. r. alperest váltójogilag kötelezi ; ezzel a bizonyított ténynyel szemben a 3. r. alperes által a per becsomózása után felhívott és az elsőbiróság által felperesnek határozott ellenzése daczára kihallgatott tanuk vallomása, mint elkésetten és perrendellenesen felhozott bizonyíték figyelembe nem jöhet. (1897 deczember 28. 3268. sz. a.) A m. kir. Curia ítélt: A 2. r. alperes részéről is beadott felebbezés hivatalból visszautasittatik, a budapesti kir. táblának ítélete csupán az 1. és 3. r. alperesek felebbezése következtében vétetvén felülvizsgálat alá, az ezeknek marasztaltatására vonatkozó, általuk felebbezett részében helybenhagyatik. Indokok: A 2. r. alperes az elsőbiróságnak az ő marasztaltatását kimondó rendelkezése ellen felebbezéssel nem élvén, már a másodbiróság az elsőbiróságnak reá vonatkozó ítéleti rendelkezését érintetlenül hagyta, ennélfogva a másodbiróság ítélete ellen