Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XI. kötet. (Budapest, 1898)

221 hívandó közgyűlés jóvá nem hagyná, az kötelező erővel nem fog birni s a vételi ajánlat semmissé lesz, Stark Ignácz, Marosán János, Papp György, Vágyi Pál és Erdődy Károly tanuk vallomásával bizonyítottnak veendő : minthogy mindannak daczára, hogy a közgyűlés a vételt jóvá nem hagyta s erről a czég értesíttetett, mégis Reisenzahn Antal gépgyáros sértettek ellen a cséplőgép teljes árát követelésbe tette, vádlott tehát sértetteket a jogi következményekre tévedésbe ejtette: ezeknél, valamint az elsőfokú bíróság ítéletében felhozott indokoknál fogva a kir. ítélő tábla ítéletének megváltoztatásával az elsőfokú bíróság ítélete volt helybenhagyandó. 95A czégvezető a kereskedelmi törvény I. része 5. czimében meghatározott jogkörénél fogva nem tekinthető kereskedősegédnek, mert állása, a melyet a kereskedői üzletben elfoglal, nem kisegítő természetű, hanem széleskörű meghatalmazásánál fogva főnökét kereskedői minőségében teljesen helyettesíti. Az ipartörvény sem emliti őt fel a kereskedősegédek különböző nemeinek felsorolásánál, sőt a kereskedelmi törvény 38. §-ának az a rendelkezése, mely szerint a czégvezetői minőség jogot ad a kereskedősegédek és meghatalmazottak felvételére és elbocsátására, nyilván azt mutatja, hogy a törvény a czégvezetőt kifejezetten megkülönbözteti a kereskedősegédektől. Ezekből következik, hogy a kereskedelmi, illetve az ipartörvénynek a kereskedősegédekre vonatkozó határozatai a czégvezetőkkel, mint ilyenekkel szemben nem alkalmazhatók, hanem a reájuk vonatkozó kérdések elbírálásánál csakis a kereskedelmi törvénynek a czégvezetőre megállapított rendelkezései és a felek közt létrejött szerződési megállapodás veendők irányul. Az üzletnek megszüntetése a törvénynél fogva nem jogosítja fel a főnököt arra, hogy akár a czégvezetőt, akár a kereskedősegédet a szolgálatból elbocsássa. A czégvezetőnek a jogtalan elbocsátásból eredő igénye