Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XI. kötet. (Budapest, 1898)

222 csakis kártéritési követelés gyanánt lévén érvényesíthető, az csak az esetre és annyiban illeti öt meg, ha a kérdé­ses időköz alatt más állást nem kapott, és ha kapott, itt kisebb javadalmazásban részesült, mint a mely részére biztositva volt. (1898 márczius 17. 741. sz. a.) A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék: Weiszberger Józsefnek, Kohn Henrik elleni 80 frt havi fizetés s járulékai iránti kereskedelmi perében itélt : Alperes viszonkövetelésével elutasittatik és köteleztetik, hogy felperesnek az 1894. október i-től 1896 november 1-éig havonkint mindenkor a hónap első napján lejárt 25 havi 80 frt fizetése fejében 2000 frtot, mint tőkét, továbbá a havi 80 frtnyi részletek mindegyike után az illető hónap első napjától járó törvényes kamatot stb. 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett fizessen. Fel­peres többletkövetelésével ezúttal elutasittatik. Indokok: Az A. alatt csatolt szerződésnek nem kifogásolt tartalma szerint alperes felperest czégvezetőül az 1893 május i-től 1894 április 30-ig terjedő időre akként fogadta fel, hogy a mennyi­ben a szerződési viszonyt a felek valamelyike 1894 január i-ig fel nem mondja, a szerződés mindkét félre nézve 1897 április 30-ig érvényben marad. Minthogy pedig a felek előadása szerint 1894. évi január i-ig egyik fél részéről sem történt felmondás, a felek közötti viszony a szerződés 10. pontja értelmében 1897 április 30-ig megujitottnak tekintendő. Az 1884 : XVII. tcz. (ipartörvény) 88. §-a értelmében az iparos és segéd közti viszony szabad egyezkedés tárgya s a 92. §. is csak «szerződési megállapodás hiányában» szabályozza a keres­kedősegédek tekintetében a szolgálati viszony felbontásának módozatait. Ha tehát a kereskedősegéd szerződésileg meghatározott időtartamra lett felfogadva, e tekintetben a szerződés az irányadó s ez esetben a főnök a szolgálati viszonyt a kikötött időtartam lejárta előtt egyoldalulag csak akkor bonthatja fel, ha az ipar­törvény 94. §-ának valamelyik esete fenforog. Ennélfogva a jelen perben első sorban az képez döntő kér­dést, hogy felperes tekintetében az előbb idézett §-ban felsorolt esetek valamelyike bekövetkezett-e ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom