Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XI. kötet. (Budapest, 1898)

217 gépgyáros czég meghatalmazottja, Stark Ignácz nevü tisza-becsi ember társaságában Amacz községben megjelent, ott Erdődi Mihály panaszost (kivel kevéssel azelőtt Stark Ignácz a vasúton megismerkedett), felkereste s az amaczai gazdaközönség számára egy cséplőgép vételét ajánlotta. Erdődi a községi bíróhoz, Katona Józsefhez utasitá az ügynököt, a ki azután ugyanaznap délutánra gyűlésre hivatta össze a községbeli birtokosokat, de azok közül alig öten jöttek, a kik a vételi ügyletre nézve nem is nyilatkozhattak, mert a gazdaközönség túlnyomó része távol maradt. Előadták továbbá panaszlók, hogy ugyanazon alkalommal a terheltek rábeszélték, rávették őket, hogy a cséplőgép megrendelésére vonatkozó ivet (bárczát) a később összehivandó községi gyűlés utólagos jóváhagyása reményében irják alá s ha a remélt jóváhagyás vagy hozzájárulás a községi birtokosok részéről elérhető nem lesz, akkor erről a gépgyáros czéget egy levelező-lapon értesitsék s az esetben a vételi ajánlat semmivé válván, az előre kiállított megrendelési ív vissza fog adatni. Előadták továbbá, hogy az 1895. évi február hó 28-ára összehívott gyűlés a cséplőgép vételének eszméjét magáévá nem tevén, erről ők a gépgyáros czéget a vádlott Márkus Miksával történt megállapodáshoz képest azonnal értesítették, azonban a megrendelési bárczát vissza nem kapták, hanem annak az alapján a gyáros czég, miután Márkus Miksa vádlott azt olyan értelemben töltötte ki, mintha a megrendelés feltétlenül és kizárólag a panaszosok részére eszközöltetett volna, panaszlóktól a cséplőgép árát, 5304 frtot, követelte s őket, miután fizetni vonakodtak, a 25. n. sz. a. iratok szerint a budapesti VI. ker. kir. járásbíróság előtt be is peresítette, a nélkül, hogy a gép szállítása megtörtént volna. Panaszlók ugy a vizsgálat, mint a végtárgyalás során következetesen azt állították, hogy ők maguk részére cséplőgépet nem vettek, venni nem is akartak, mert anyagi erejük ahhoz elégtelen volt (Erdődi Miháy csupán 24, Katona József pedig 42 hold földet bir Amaczon) és mert értelmiségök sem tette őket képessé arra, hogy ilyen vállalatba belekezdeni mertek volna. Márkus Miksa vádlott, szemben ezzel' a panaszszal, a vizsgálat során határozottan azt állította, hogy a cséplőgépet panaszlók minden korlátozás és feltétel nélkül kizárólag a maguk saját részére