Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XI. kötet. (Budapest, 1898)

I9I ben-pedig ennek befejeztétől kezdődő joghatálylyal egy évi hivatalvesztésre és politikai jogai gyakorlatának ugyanennyi időre leendő felfüggesztésére Ítéltetik. Indokok: A vizsgálat és végtárgyalás adatai szerint H. D., mint a volt H. I. és társa czég czégvezetője a panaszfelvételi jegyzőkönyvhöz csatolt bizomány-levél tanúsága szerint 1894. évi május hó 21-én díszműárukat adott át K. M.-nak, kinek akkor fióküzlete volt Balaton-Füreden — bizományba 1894 május hó végétől — ugyanazon évi szeptember haváig ; ugyanez alkalommal, vagyis május 21-én átvett sértettől a bizományi árukban felmerülhető hiány vagy egyéb kár fedezetéül (tényleges kár és elmaradt haszon fedezetéül) egy 500 frtról szóló, az első hazai takarékpénztári egyesület terézvárosi fiókosztálya által kiállított és K. betűvel ellátott 90260. sz. könyvecskét. Az óvadékból vádlott a bizományi levélből kitünőleg jogosítva volt magát a felmerült tényleges kár, valamint az elmaradt haszon iránti követelésére vonatkozólag birói hozzájárálás nélkül kielégiteni, viszont azonban köteles volt vádlott a bizományi ügylet lebonyolítása és az elszámolás megtörténte után az óvadékot K. M.-nak visszaadni ; sértett a már jelzett megállapodáshoz képest természetszerűleg csak azon összegre tarthatott igényt, a mely a vádlott kárkövetelésének levonása után az óvadékból fenmaradt. A mint a beszerzett takarékpénztári kivonatokból kitűnik, és a mint ezt vádlott a vizsgálat során és a végtárgyalás alkalmával beismerte, vádlott a takarékpénztári könyvre elhelyezett 500 frtból 1894 május 25-én 490 frtot, ugyanazon év július 26-án pedig 10 frtot és 1 frt 81 kr. kamatot, vagyis az egész letéti összeget, járulékaival együtt felvette. Vádlott azzal védekezett, hogy ily eljárásra a bizomány-levél alapján jogosítva volt, és hogy sértett fel is jogosította őt a pénz felvételére az által, hogy a korábban fentartásra szóló takarékpénztári könyvet a fentartás alól feloldotta. A vizsgálat során vádlott azzal is védekezett, hogy ő a sértettnek nagyobb értékű árukészletet adott át és hogy neki még az óvadék-összeg beszámítása mellett is, az óvadékot jóval túlhaladó követelése van K. M.-ral szemben, kivel különben a mai napig sem számolt el. A végtárgyalás alkalmával vádlott még azt is felhozta, hogy