Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XI. kötet. (Budapest, 1898)

153 és deczember 4-én küldött áruk vételárába betudni azt a 00 frt 95 kr. fuvarköltséget, a melyet a felperes részéről az 1893. évi január 7-én küldött, de az alperes részéről át nem vett áruk fuvardija fejében, és azt az 57 frt 80 krt, a melyet a most megjelölt áruk felett tartott birói szemle költsége fejében kifizetett? és 3. hogy az alperes jogosítva volt-e a felperes követelésébe beszámítani a felperes részéről az 1892 november 16-án küldött áru fuvardija fejében általa fizetett összeg felét, vagyis 5 frt 26 krt? A peres felek közt létrejött és a felperes részéről keresete alapjául vett szerződés jogi természete, tehát elsősorban az első kérdés szempontjából bírálandó el. Egyfelől az alperes részéről előadott abból a ténykörülményből, hogy az alperes a Magyarországon eddig meg nem honosuk és csak némely vidéken kisérletképen termelt olasz cziroknak részére nagyobb területen való termelésére az olasz czirok belföldi termelése kezdetlegességének és az esélyektől függőségének tudásával hivta fel a felperest; továbbá a 7., 8., P. 2. 7. és L. a. a perhez csatolt s valódiságuk és tartalmuk tekintetében nem kifogásolt levelek által igazolt azokból a ténykörülményekből, hogy a felperes az alperes ajánlatát csak azzal a feltétellel fogadta el, ha az alperes czég az ő szoros számlájára termelt összes cziroktermesztményt mm.-ként 18 írtjával kifogás nélkül átveszi, s hogy az alperes czég ez ügylet megkötésénél kifejezetten figyelemmel volt arra, hogy ennél az ügyletnél ő is ki van téve az esélyeknek, másfelől pedig abból a ténykörülményekből, hogy felperes az 1891. évben részéről kisérletképen termelt olasz czirokból az alperesnek előzően már használható árut küldött, és hogy olasz czirok termesztményét az árnak mm.-ként meghatározásával adta el, a szerződés megkötésére vonatkozó P. a. levélben pedig kijelentette, hogy az alperes czégnek pénzéért értéket kell kapnia : az állapitható ugyan meg, hogy az alperes vevő, a ki az áru minőségét illetően, a mennyiben ez a földnek az olasz czirok megtermésére alkalmas voltáról és az olasz cziroknak megtermelésére befolyással bírható égalji viszonyokkal áll kapcsolatban, magát az esélyeknek annyiban alávetette, hogy a felperes részéről termelt olasz cziroknak átvételét, a melynél a termelési középminőség a termelés kezdetlegességénél fogva, még megállapítható sem volt, ha az egyéb-