Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XI. kötet. (Budapest, 1898)
I4Q holott figyelemmel arra, hogy a 19860/96. sz. a. felvett tárgyalási jegyzőkönyv tartalma szerint avatkozó ennek az E. a. levélnek valódiságát kifejezetten nem kifogásolván, a felebbezési bíróságnak a sommás eljárási törvény 73. §-a rendelkezésére tekintettel tüzetesen ki kellett volna fejtenie azt, hogy az okirat eredetijének be nem csatolására miért fektetett súlyt és hogy az okirat tartalma valódiságának avagy valótlanságának megállapítására nézve a törvénynek melyik rendelkezését és mily alapon tartja irányadónak. Tekintve pedig, hogy e szabálytalanság okából a felebbezési bíróság ítéletében megállapított tényállás irányadóul el nem fogadható, és ennek alapján a per a még vitás részében érdemileg meg nem bírálható, a felebbezési biróság ítéletének a sommás eljárási törvény 204. §-a rendelkezése alapján feloldásával ujabb szabályszerű eljárásra és annak megfelelően a felperes és avatkozó között felmerült és az alperes részéről ez ítélet alapján birói kézbe fizetendő költségekre is kiterjedő határozat hozatalára volt utasítandó. A felebbezési biróság ítéletét avatkozó is megtámadja a perköltség megszüntetésére vonatkozó rendelkezésében és a mellett, hogy a költségben felperest elmarasztaltatni kivánja, ép ugy, mint felülvizsgálati kérelmében felperes a saját részére kéri avatkozó a maga javára alperest a perköltségben elmarasztalni. Felperesnek és avatkozónak alperessel szemben kérelme részben, jelesül a pernek az elsőbiróság ujabb Ítéletének meghozataláig terjedő időszakára vonatkozólag alapos, mert alperes a kereseti követelés tekintetében tényleg a jóval nagyobb részben pervesztes, és pedig ugy felperes, mint az avatkozó irányában, továbbá, mert az a körülmény, hogy a marasztalási összeg csak e perben tett elszámolás utján volt megállapítható, a költség megszüntetésének indokául nem szolgálhat, minthogy a perköltség fizetési kötelezettségének alapját nem a marasztaltatási összegre vonatkozó kérdéseknek vitás volta, hanem rendszerint a per elvesztése, illetve a költség okozása képezi, és mert avatkozó a perbe lépni jogosult lévén, a perköltség azon az alapon sem szüntethető meg, hogy avatkozó alperest az egész 11,000 frt iránt külön is beperelte, minthogy ez a tény alperesnek ebben a perben magatartására és védelmére nem bírhatott befolyással, a mennyiben ez a per indult