Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XI. kötet. (Budapest, 1898)

•23 Ez a panasz szintén alaptalan, mert oly jogszabály nem létezik, melynél fogva a társasczég ellen hozott marasztaló itélet a czégnek utóbb perelt tagjaira feltétlenül kiterjesztendő volna, és mert a felebbezési bíróság tényként megállapította, hogy 1891. évi május hóban Sziklai és Goldmann czég és Feledi Miksa közt oly megállapodás jött létre, mely szerint Feledi Miksa a czégnek nemcsak a felperessel kötött épitési szerződésből eredő kötelezettségeit, hanem a jelen perbeli kötelező jegyeken alapuló tartozásait is magára vállalta, megállapította továbbá, hogy felperes a megállapodáshoz hozzájárult s a kötelező jegyekre nézve a Sziklai es Goldmann czég helyett Feledi Miksát fogadta el adósául és megállapította végül, hogy a 2IF. alatti okirat szerint Feledi és felperes közt a kölcsönös követelésekre nézve 1891. évi július 12-én történt elszámoláskor Feledi Miksa a felperesnek a jelen perbeli követelését beszámítás utján kiegyenlítette, e szerint 1. r. alperes a felperes kereseti követelésével szemben oly jogmegszüntető tényt sikeresen érvényesített, melynek következtében a czég ellen hozott ítéletek alperes marasztaltatásának alapjául többé nem szolgálhatnak. Felperes felülvizsgálati kérelmében a felebbezési bíróság fentebbi ítéleti tényállásának helyességét jogszabályok megsértése okából megtámadja ugyan, azonban felülvizsgálati kérelmének ez alapon sem volt hely adható. Ugyanis elsősorban azt panaszolja felperes, hogy jóllehet 1. r. alperes az elsőbiróság előtt azon az alapon, hogy a kötelező jegyek 1400 frt értékének fizetését tagtársa Goldmann Ernő Feledi Miksának kezessége mellett vállalta magára és felperes ezt elfogadta, az írásbeli felebbezésben pedig azon az alapon védekezett, hogy őt felperes a kötelezettség alól kibocsátotta, és jóllehet alperes a a felebbezési tárgyalásnál az első alaptól eltért, és a másik alapra a tárgyalás ki nem terjesztetett, és alperes csupán felperes kereshetőségi jogát azon az alapon, hogy a kötelező jegyek birtokában nincsenek, támadta meg, és csak a midőn a felebbezési bíróság e kifogás alaptalanságáról meggyőződött, védekezését ismét megváltoztatva, azt Feledi Miksa részéről felperes ellen a budapesti kir. törvényszéknél folyamatba tett perből szerzett 2! F. alatti okiratban foglalt elszámolásra fektette s a kereseti követelésnek ez elszámolásban foglalt beszámítás utján történt megszűntét vitatta.