Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam X. kötet. (Budapest, 1898)

142 kolatlan volt, mert mint azt felperes is jelentkező kérvényében állítja, de az A. a. kötelezvény is bizonyitja, a b.-csabai népbank az A. a. kötelezvény zálogbaadásáról tudomással birt nemcsak, de ez saját ténye egyszersmind : mert továbbá elveszettnek az okirat csak akkor tekintendő, ha az okmány a tulajdonos birtoklásából, illetve rendelkezési köréből ennek tudta és beleegyezése nélkül és mintegy véletlenül kiesik ; már pedig jelen esetben, a hol az A. alattit a B. a. szerint a b.-csabai népbank saját tényével adja felperesnek birtokába abból a czélból, hogy ezzel felperes követelését kézi záloggal biztositsa és a hol épen a kereset meg nem inditása bizonyitja, hogy a népbank a záloghitelező felperest ki nem elégítette és ez okból nincs az A. a. kötvénynek birtokában, maga az okirat, a szó megfelelő értelmében elveszettnek nem tekinthető, már pedig az 1868 : LIV. tcz. 529. és következő §-aiban előirt eljárás az elveszett okiratról szól ; kétségtelen tehát, hogy annak feltételéül az okirat elveszésének tényét kell tekinteni. Ezek értelmében az el nem veszettnek tekintendő A. a. okiratra vonatkozólag közbetett megsemmisítési eljárás során hozott gyulai kir. törvényszéki 5179/93. sz. a. kelt jogerős határozat a zálogbirtokos felperes és a zálogba adó b.-csabai népbank és a zálogos követelés adósai, t. i. alperesek között meglevő és fentebb részletesen kifejtett jogviszonyain mit sem változtatván, az általános magánjogi elvek szerint felperesnek az egyenes és önálló perelhetőségi jogát alperesek ellen meg nem adja, annyival kevésbbé, mert a megsemmisítési eljárás okszerű czélja csupán az okirat, mint bizonyítási eszköz — nem pedig az abban foglalt anyagi jogok és kötelezettségek megsemmisítése ; — ebből folyólag az 1868 : LIV. tcz. 532. §-ában tulajdoni igény iránti keresetnek emiitett joglépés nem tartalmazhatja a követelés tulajdonjogának kinyerése iránti eljárás megtételét, hanem miután a tulajdonjog az összes, a dolgok feletti uralmat és jogokat magában foglalja s miután a dolog birtoka egyszersmind annak tulajdonát rendszerint vélelmezni szokta, a mint azt az T88I. évi LX. tcz. 48. §-a is elismeri, ebben a kifejezésben a birtoklás miként történt megszerzéséhez képest a concrét különféle esetek szerint a birtokos elleni általános joglépések értendők ; mert a