Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam IX. kötet. (Budapest, 1898)

55 törvényt azonban, mely a kisajátítás kedvezményét kifejezetten csak az 1881 : XLI. tcz. értelmében terjeszti ki a jelzett vállalatokra, már eme kitételénél, de intézkedéseinek általános voltánál fogva sem lehet az 1881 : XLI. tcz. 5. §-ában érintett oly külön törvénynek tekinteni, a mely a kisajátítási jogot is megadja a kedvezményezett gyáraknak s felmenti őket attól, hogy a kisajátitási jog engedélyezését az eme törvényen alapuló igényüknél fogva, a feltételek igazolása mellett, az imént hivatoit törvényszakasz intézkedéséhez képest külön kérelmezzék. Miután pedig az 1881. évi XLI. tcz. 42. §-a a kisajátitási jognak a tervbe felvett ingatlanokra való telekkönyvi feljegyzését a kisajátitási jog elnyerésének igazolásától teszi függővé, kérvényező pedig nem igazolta azt, hogy részére a kisajátitási jog a kérdésben forgó ingatlanra vonatkozóan megadatott, őt a kisajátitási jog feljegyzésére irányuló kérelmével még akkor is el kellett volna utasítani, ha a kérdésben forgó gyárnak kedvezményezett volta az A. a. csupán egyszerű másolatban csatolt okirattal igazoltnak volna is tekinthető. 19. A törvénytelen gyermek tartása és nevelési költsége elsősorban a természetes apát terheli és nem létezik oly jogszabály, mely azt állapítaná ezzel szemben meg, hogy a természetes apa csak felében tartozik a gyermek tartásához járulni. A tartásdíj a kereset megindítását megelőző időre is megítélendő, ha az anya a természetes apával a kereset indítása előtt a tartásdíjra egyezkedett, mert ez a körülmény kimenti az anya abbeli mulasztását, hogy a kereset a gyermek születése után később indíttatott meg. (1897 május 21. I. G. sz. a.) A m. kir. Curia mint felülvizsgálati bíróság: Alperes felülvizsgálati kérelmével elutasittatik. Indokok: Az 1877 : XX. tcz. 11. §-a szerint a törvénytelen gyermekek tartását és nevelését tárgyazó kötelezettségekre nézve fen-