Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam IX. kötet. (Budapest, 1898)

56 álló jogszabályok érintetlenül hagyatván, ha a törvénytelen gyer­meket illetőleg az apaság megállapíttatik, a törvénytelen gyermek tartása és nevelési költsége elsősorban a természetes apát terheli, és nem létezik oly jogszabály, mely azt állapítaná meg ezzel szemben, hogy a természetes apa csak felében tartozik a gyermek tartásához járulni, az által tehát a felebbezési bíróság jogszabályt egyáltalában nem sértett, hogy alperest az egész tartásdíjban marasztalta. Az alperes részéről felhozott az a további panasz, hogy eljá­rási szabályt sértett a felebbezési bíróság az által, hogy nem vette figyelembe, hogy felperes alperesnek csak hozzájárulását kérte a a tartási költségekhez, és az elsőbiróság is alperesnek csak hozzá­járulását állapította meg a tartáshoz, szintén alaptalan, mert az elsőbiróság a 4 frt havi összeget mint alperest egészben terhelő tartásdijat ítélte meg, s ezt hagyta helyben a felebbezési bíróság ; abból tehát hogy a tartásdíj hozzájáruláskép ítéltetett meg, az a következtetés nem vonható, hogy alperes a megítélt összegnek vagy az általa felhozott más összegnek felével lenne terhelhető. Alaptalan alperesnek a miatt emelt panasza is, hogy a tar­tásdíj a kereset megindítását megelőző időre is megítéltetett, mert megállapított tény, hogy alperes a kereset indítása előtt felperes­sel a tartásdíjra nézve egyezkedett, ez a körülmény pedig fel­peresnek abbeli mulasztását, hogy a kereset a gyermek születése után később indíttatott meg, kimenti. = A Curiának felülvizsgálati tanácsa követi a fent kimondott és az eddigi gyakorlatban el nem fogadott azt az elvet, hogy elsősorban a természetes apát terhelik az összes tartási költsé­gek és az anya nem tartozik azokhoz felében hozzájárulni. A 189/95. sz. curiai felülvizsgálati határozat szerint a tartási dij a kereset beadását megelőző időre is megítélhető, ha az anya alapos mentségi okot igazol arra nézve, hogy igényét korábban nem érvényesítette. Ilyen mentségi okok : az anyának hitegetése házas­sági ígéretekkel ; és az a körülmény, hogy felek között a kere­set indítása előtt a gyermek tartása iránt tárgyalások folytak. (79/96. sz. a.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom