Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam IX. kötet. (Budapest, 1898)

I 2 érvénytelenítése iránti kérelmével elutasítandó volt és javára több jogot, mint a köteles részre jogosultságát megítélni nem lehetett, mert a gyermek utóbb születéséből a végrendelkező akaratának megváltoztatása csak a vélelem alapján következtetés utján lévén megállapítható, nem pedig a végrendelkezőnek saját külön ténye folytán ; a mellőzött gyermeknek születése egymagában a végrendeletet csak hatálytalanná teszi, nem pedig egyszersmind semmissé, érvénytelenné ás így ez a vélelem nem zárja ki azt, hogy az utóbb bekövetkezett tények tekintetbe vételével lerontottnak tekintessék s különösen akkor, ha bizonyittatik, miszerint a végrendelkező a gyermek születése után oly lépéseket teszen avagy akként ténykedik, a melyből a végrendelet fentartására czélzó akarata kétségtelenül kitűnik ; avagy erre az akaratra okszerű következtetés vonandó ; minthogy ily esetben a végrendeletnek hatálya ismét feléled és a végrendelet olyannak tekintendő, mintha az a gyermek születésének létezésének tudatában alkottatott volna ; és mert a csatolt két rendű pernek iratai szerint Hainzl Nándor örökhagyó végrendelkező, neje Bolyos Teréz ellenében —habár sikertelenül — már 1873. évben pert folytatott a miatt, hogy a különélésük ideje alatt született Hainzl Mária Ilona gyermek törvénytelennek nyilvánittassék és az öröklési jogból kizárassék és egyszersmind eredménynyel védekezett abban az irányban, hogy az elmúlt időre gyermektartási dijat fizessen ; ámde e két rendű pernek czélzata és különösen a felhívási kereset tartalma kétségtelen jelét adván végrendelkező annak a szándékának, hogy a házasságból születettnek bevezetett Hainzl Mária Ilonát gyermekének elismerni és a gyermeket illető jogokban részesíteni nem kívánja, ezeknek a a pereknek tartalmából okszerűen következtetendő végrendelkezőnek az az akarata is, hogy az 1859. évben alkotott végrendeletet hatályában fentartja és így ezt a végrendeletet a kötelesrész sérelme nélkül egyebekben hatályában fentartani kellett és pedig annyival inkább, mivel engedményes felperes nem is állítja azt, hogy végrendelkező azoknak a pereknek lejárta után bármi oly lépést tett volna, a mi a végrendelkező részéről bíróság előtt kifejezett akaratnyilvánításának jelentőségét megszüntethette. Mindkét rendű keresettel érdekelt felek között a vita további