Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam IX. kötet. (Budapest, 1898)

86 kiszolgáltatása iránt támasztott kereseti követelés tekintetében csakis az alperes társaság igazgatósága ellen van perlési joga. Az ügy érdemében: Felperes az alperes társaságnál 13 éven át teljesített szolgálata után járó nyugdiját, esetleg a mennyiben nyugdíjigénye meg nem állapíttatnék, a fizetéséből nyugdíjjárulék czimén visszatartott összeget követeli. Alperes a 27. a. nyugdijszabályzat alapján azért nem tartotta magát fizetésre kötelezettnek, mert felperest 4V. a. levele szerint a szolgálati kötelesség súlyos megsértése miatt fegyelmi uton bocsátotta el a szolgálatból. Ezen elbocsátás okául azt adta elő, hogy felperes férfiakkal fajtalankodott és hogy az iszákosságra hajlandó. Felperes kétségbe vonta alperes társaság fegyelmi joghatóságát, fegyelmi és nyugdijszabályainak érvényét és vele szemben kötelező erejét ; tagadta a fegyelmi határozat szabályszerű meghozatalát és közlését ; tagadta végül a terhére rótt tények valóságát. A m. kir. közmunka és közlekedési miniszternek 1869. évi április 21-én 2362. sz. a. kelt rendeletével kibocsátott ideiglenes hajózási rendszabályok 106. és 107. §-ai szerint alperes gőzhajóstársaság jogosítva van alkalmazottjai felett, még pedig a 111. i 4. pontja értelmében a szolgálatból való elbocsátásig terjedő fegyelmi hatalmat gyakorolni. Alperes társaság fegyelmi szabályai a 7/. a. utasításban foglaltatnak. A 27. a. nyugdijszabályzat 14. és 15. §-ai pedig meghatározzák azokat az eseteket, a melyekben alperes társaság nyugdíjintézetének tagjai a nyugdíjra való igényüket elvesztik, illetőleg a mikor a befizetett nyugdíjjárulékot visszakövetelhetik. E rendelkezések szerint az, ki a szolgálati kötelesség súlyos megsértése miatt fegyelmi uton bocsáttatott el, sem nyugdíjra, sem a befizetett nyugdíjjárulék visszafizetésére igényt nem tarthat. Ezek szerint, tekintettel alperesnek a felhívott miniszteri rendelettel engedélyezett statutárius fegyelmi joghatóságára a rendes bíró elbírálási jogkörébe egyedül az a kérdés tartozhat, vajon az alperes terhére rótt cselekmény oly természetü-e, mely a 27. a. nyugdijszabályzat 14. §-ának kitétele alá eső jellegénél fogva a