Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam IX. kötet. (Budapest, 1898)
6g levő követelés érvényesítése vagyoni hasznot megalkotó vagyongyarapodást nem, legfeljebb vagyoni károsodás elhárítását képezi. Dogáriu Virgil pedig vádlottnak ioo frtot meghaladó összeggel tartozott. A vádlott levelében foglalt ama passus, hogy nem fizetés esetén panaszost nyilt uton kutyamódra fogja korbácsolni, nem vehető oly fenyegetésnek, a mely panaszos megfélemlítésére elég lett volna, mert ezzel szemben panaszosnak kellően védekezni módjában állott. (1895 június 19. 35,721. sz. a.) A budapesti kir. tábla itélt : A kir. tábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, vádlott Oprea Györgyöt bűnösnek mondja ki a Btk. 261. §-ába ütköző becsületsértés vétségében 10 forint pénzbüntetésre itéli. Indokok: Az elsőfokú ítélet álláspontja a zsarolás kísérletének meg nem állapithatása tekintetében helyesnek veit ugyan felismerendő, mivel az eljárás adatai szerint vádlott tényleg fenálló követelését kívánta panaszostól a panaszolt sértő levél által behajtani, mely cselekményében feltalálható ugyan az eljárás jogtalansága, de saját valódi követelésének szándékolt behajtása által cselekménye haszonszerzésre irányulónak és követelésének beszedése haszonnak nem tekinthető, tehát a zsarolás tényálladékának ezen lényeges alkotó eleme jelen esetben hiányzik. Ellenben megváltoztatandó volt az elsőbiróság felmentő ítélete és vádlott bűnösnek volt felismerendő a Btk 261. §-ába ütköző becsületsértés vétségében, mivel azon levél, melyben panaszost nyilt uton korbácsolással fenyegeti és ebben a fizetési felszólításnak lealázó formája panaszosra nézve meggyalázó tartalmú, melynek sértésre irányuló czélzatát elárulja, sőt fokozza az, hogy vádlott a levelet két tanúval is láttamoztatta s ugy küldötte el a panaszosnak. A m. kir. Curia itélt : Tekintve, hogy a hitelezőre nem közömbös az, vajon az adós jogos követelését a kitűzött időre önként fizeti-e meg, avagy a fizetésre birói uton köteleztetik ? a mi sokszor hosszabb időt vesz igénybe, mely idő alatt pedig a hitelező korlátozva van abban, hogy tőkéjét saját előnyére felhasználja ; tekintve, hogy e szerint okvetlenül anyagi előnynyel jár, ha a hitelező a birói ut kikerülésével hajtja be követelését és