Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam IX. kötet. (Budapest, 1898)

68 helyes tehát egyfelől a felebbezési bíróságnak az a rendelkezése, hogy a tartásdijat mindaddig megitélte, mig peres felek között a házasság jogilag érvényben áll, másfelől meg magától érte­tődik, hogy peres felek között a házassági életközösség esetleges helyreállításával alperesnek a tartásdíj fizetése iránti kötelezett­sége megszűnik. = A Curia felülvizsgálati bíróságának következetes gyakor­lata szerint ténykérdést képez a tartásdíj mennyiségének a meg­állapítása. A férj tartási kötelezettsége fenáll a válóper jogerős elbírálá­sáig — 23/95. sz- felülvizsgálati határozat ; a 40/95. sz. szerint pedig addig, mig vagy a végleges elválás kimondva és a felek között a vagyonjogi viszonyok rendezve lesznek, vagy a közös háztartás ismét helyreáll. 25­Tekintve, hogy a hitelezőre nem közömbös az, vajon az adós jogos követelését a kitűzött időre önként fizeti-e meg, avagy a fizetésre bírói uton köteleztetik, a mi sokszor hosszabb időt vesz igénybe, mely idő alatt pedig a hitelező korlátozva van abban, hogy tőkéjét saját előnyére felhasz­nálja : e szerint okvetlenül anyagi előnynyel jár, ha a hitelező a birói ut kikerülésével hajtja be követelését. — Aki kutyakorbácsolással fenyeget intelligens embert, tar­tozásának megfizetését igy akarva elérni : az zsarolás kísérletét követi el. (1897 május 26. 7324. sz. a.) A budapesti kir. törvényszék: Zsarolás kísérletének vétsé­gével vádolt Oprea György elleni bűnügyben ítélt: Oprea György gyógyszerész a Btk. 350. §-ában meghatározott zsarolás vétségének a 65. §. szerinti kísérletének vádja s követ­kezményeinek terhe alól felmentetik. Indo&ok: A zsarolás tényálladékához két momentum kíván­tatik, a vagyoni haszonszerzés czélzata s a fenyegetés. Jelen esetben vagyoni haszonról szó sem lehet, mert kün-

Next

/
Oldalképek
Tartalom