Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam VIII. kötet. (Budapest, 1897)

64 kárositása mellett saját anyagi hasznuk elérése czéljából K. S.-val mint a részvénytársaság érdekeinek képviseletére hivatott és a vagyonkezelésbe befolyással biró hivatalnokával előleges egyetértésben állottak és K. S.-nak a vád tárgyát képező bűncselekmény elkövetésénél vagyoni haszon szerzésre irányzott czélzattal segédkezet nyújtottak ; ehhez képest őket a Btk. 363. §-a szerint minősülő hűtlen kezelés bűntettében, mint a Btk. 69. §. 2. pontja szerinti bűnrészeseket kellett bűnösöknek kimondani. A m. kir. Curia itélt : Mindkét alsófoku bíróság ítéletének részben megváltoztatásával vádlottak a Btk. 401. §-ába ütköző, a 403. §. 2. és 4. pontja szerint minősülő magánokirathamisitás bűntettében a Btk. 70 §-a szerint mint tettestársak mondatnak ki bűnösöknek és a Btk. 403., 90. §-ai alapján K. S. vádlott a mai naptól számítandó öt évi F. I. vádlott négy évi E. M. vádlott pedig három évi és hat havi fegyházra Ítéltetik. Indokok: Az alsófoku bíróságok ítéleteinek indokolásában, a tényeknek megfelelően, részletesen felsorolt adatokkal e helyütt is bizonyítottnak vétetett, hogy vádlottak oly cselekményt követtek el, mely a büntető törvénykönyv rendelkezésébe ütközik. E megállapítás után vizsgálat alá véve azt, hogy a bebizonyított cselekményre a Btk. rendelkezései helyesen alkalmaztattak-e, a kir. Curia nem találta elfogadhatónak az elsőbiróságnak azt a rendelkezését, mely szerint a cselekményt magánokirathamisítással eszmei halmazatban álló csalásnak minősítette s a büntetést a Btk. 383. §-a alapján szabta ki, valamint nem tarthatta fen a kir. táblának azt a megállapítását sem, a mely szerint az hűtlen kezelésnek nyilváníttatott és a büntetés a Btk. 363. §. alapján szabatott ki. Az előbbit azért nem, mert ha az egy szándékból, egy czél elérésére irányzott több rendbeli cselekedetek a Btk. több különböző rendelkezéseit sértik is, azok összhatásukban egy büntetendő cselekménynyé alakulván, az a Btk. 95. §-a rendelkezéséhez képest, minden halmazat megjelölése nélkül, a súlyosabb tétel szerint egy cselekménynek minősítendő és a szerint büntetendő. De vádlottak cselekménye nem is vonható a csalás fogalma alá, mert a Btk. 379. §-a szerint a jogtalan vagyoni haszonnak a tévedésbe ejtés vagy tévedésben tartás folytán kell bekövetkezni,