Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam VIII. kötet. (Budapest, 1897)

96 delendő. Ifj. B. E. semmiségi panasza pedig a következei okokból volt elvetendő. A rágalmazás vétségében a becsületsértés alkotó elemei is benne foglaltatnak ; azért, habár a vád egyedül rágalmazás vétsége miatt emeltetett, eshetöleg az enyhébb becsületsértés megállapítása iránt is jogszerűen lehetett kérdést intézni az esküdtekhez. Az a kérdés, vajon az esküdtek az ügy lényegére nézve hibáztak-e? nyilván az esküdtek által megoldandó vétkesség kérdését foglalván magában, alaki sérelem tárgyát nem képezheti * és igy az a körülmény, hogy a törvényszék e miatt az eljárási szab. 71. §-ában gyökerező jogával nem élt, semmiségi okot nem képezhet. A szerzőségnek — mint ténykérdésnek — megállapítása az esküdteknek kizárólagos hatáskörébe tartozik, tehát alaki jogsérelem tárgyát nem képezheti ; megjegyezvén, hogy az 1848. évi XVIII. tcz. 33. §-a értelmében még az egyszerű átvétel sem maradhatna büntetlenül. Az esküdtek három vétséget állapítván meg, az ügy érdemére tartozó eme ténykérdés alaki jogsérelem czimén semmiségi panasz tárgyává nem tehető. 44. Ha a haszonbérleti szerződés eltiltja a haszonbérlőt attól, hogy a haszonbérleményt a haszonbérbe adó beleegyezése nélkül másra átruházza, azért a létrejött átruház zási szerződés a felek között érvénytelen nem lesz, hanem az átruházás csupán a haszonbérbe adónak szerződésen alapuló jogaira nem birhat befolyással. (1897 február 19. I. G. 418. sz. a.) A m. kir. Curia mint felülvizsgálati bíróság: Felperes felülvizsgálati kérelmének hely adatván, a felebbezési bíróság ítéletének az alapfoglalási jegyzőkönyv 1—5., 13—37. és 42—54. tételei alatt felvett ingókra vonatkozó részre megváltoztatik és ez ingók tekintetében az elsőbiróság ítélete hagyatik helyben, a felülvizsgálati kérelemért azonban alperes ellenében költségek meg nem állapittatnak.