Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam VIII. kötet. (Budapest, 1897)
77 és az ő vallomásuk mérlegelése után hozhatott az ügy érdemé ben határozatot, minélfogva felperes felülvizsgálati kérelmében kéri, hogy a felebbezési bíróság ítélete oldassák fel, és az ügy a tanuk kihallgatása és ujabb határozat hozatala végett a felebbezési bírósághoz visszautasittassék. Azonban felperesnek panasza alaptalan, s kérelme nem teljesíthető. Mert abban az esetben, ha a felebbezési eljárásban a tárgyalás határnapját a felebbező fél ellenfele mulasztja el, s a tárgyalás az egyedül megjelent felebbező féllel ennek kérelmére tartatik meg, az 1893 : XVIII. tcz. 162. §• nak 3. bekezdése szerint a megjelent félnek az ellenféllel kellően közölt szóbeli tényállításai, a mennyiben az elsőbiróság ítéletében megállapított tényállással nem ellenkeznek, bizonyítást nem kívánnak, a felajánlott és kellően közölt bizonyításra nézve pedig feltételeztetik, ha annak egyáltalán helye van, hogy a czélzott eredményre vezetett. E törvényes rendelkezéseknél fogva nyilvánvaló, hogy az egyedül megjelent felebbező féllel tartott tárgyalás esetében a meg nem jelent ellenfélre nézve a mulasztás hátrányos következményei beállanak nemcsak a megjelent félnek az ellenféllel kellően közölt szóbeli tényállításai tekintetében, a mennyiben az elsőbiróság ítéleti tényállásával nem ellenkeznek, hanem a felajánlott és ugyancsak kellően közölt bizonyításra nézve is, ha annak a bizonyításnak egyáltalán helye van. S minthogy felperes felülvizsgálati kérelmében sérelmül csak azt hozza fel, hogy a felebbezési bíróság helytelenül mellőzte azoknak a tanuknak a kihaligatását, a kikre a felebbezési tárgyaláson egyedül megjelent alperes annak bizonyítása végett hivatkozott, hogy a gép ára a gép keresményéből a foglalás idejében már törlesztve s így kifizetve van, minthogy másfelől alperesnek ez a szóbeli tényállítása a felperessel a felebbezésben mint előkészítő iratban kellően közölve volt : a felebbezési bíróság nem sértett eljárási szabályt akkor, midőn az alperes részéről a felebbezési eljárásban ama tényállításra vonatkozóan felajánlott és ugyancsak felperessel a felebbezésben kellően közölt tanubizonyitást mellőzte, illetve a tanuk kihallgatásának mellőzésével a felajánlott bizonyítást sikerültnek tekintette.