Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam VII. kötet. (Budapest, 1897)

1 felek között nem vitás az, a mi különben az irásba foglalt vételi szerződésre vezetett bekebelezési záradék tartalmából is kitűnik, hogy az ingatlanoknak tulajdonjoga a vételi szerződés alapján a vevő alperesre bekebeleztetett. Miután pedig a telekkönyveknek tárgyát képező ingatlanok szerzésénél, az ideiglenes törvényszabályok 2i- §. szerint alkalmazandó osztr. polg. törvénykönyv 431. §. rendelkezéséhez képest az ingatlanoknak tulajdonjoga a telekkönyvi bejegyzés által szereztetik meg, a felek között a vétel az ingatlanok tulajdonjogának a vevő alperesre történt telekkönyvi bekebelezésével foganatba ment és az alperes az ingatlanoknak az ő birtokába át nem adása miatt a szerződésileg meghatározott vételárat visszatartani és annak fizetését megtagadni csak abban az esetben lehetne jogosítva, ha kiköttetett volna, hogy a vételár megfizetésének a birtokba adás feltételét képezi. Ily kikötés azonban az irásba foglalt vételi szerződés tartalmából ki nem magyarázható, de az a felebbezési bíróságnak tényállásában sincs megállapítva, sőt épen az van megállapítva, hogy az alperes a vétel megkötésekor a vételárról a felpereseknek adóslevelet állított ki a melyben feltétlen kötelezettséget vállalt a vételár fizetésére. Ezek szerint az ingatlanoknak a felperesek részéről történt birtokba adása nem képezvén feltételét a vételár kifizetésének, a birtokba átadás ténye ügydöntő körülményt nem képezhet, s a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett meg, hogy ettől a körülménytől tette függővé az alperes vételár-fizetési kötelezettségének megállapítását. Ebből kifolyólag nem képez ügydöntő körülményt az sem, ogy a vételi szerződésnek megkötésekor a felperesek az eladott ingatlanoknak birtokában voltak-e vagy sem, a felebbezési biróságnak erre irányuló ténybeli megállapítása miatt másodsorban felhozott panasz tárgytalan. Ellenben a felperes a telekkönyvi átruházással teljesedésbe ment vételi szerződés alapján az alperestől a vételár megfizetését követelni jogosítva lévén, az alperes a felebbezési bíróság ítéletének megváltoztatásával s az elsőbiróság Ítéletének helybenhagyásával marasztalandó volt.