Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam VII. kötet. (Budapest, 1897)

Jóllehet, hogy a végrehajtási törvény 96. §. rendelkezése szerint az igényperben hozott Ítélet az igénylő és a végrehajtást szenvedő között való jogviszonyra hatálylyal nem bir, ebből azonban még nem következik, hogy a tulajdonjognak megállapítása az igénypernek keretébe nem tartoznék, sőt a mennyiben az igény az igényelt tárgyakhoz való tulajdonjogra van alapitva, magának az igény jogosságának elbirálása feltételezi az igénylő tulajdonjogának a foglaltató hitelezőkkel szemben való elbírálását. (1896 június 12. I. G. 142. sz. a.) A m. kir. Curia mint felülvizsgálati biróság: A felperes felülvizsgálati kérelmének a kereset főtárgyára vonatkozó részében hely adatik. A kir. törvényszék ítéletének felülvizsgálattal megtámadott részeiben megváltoztattatik, s az elsőbiróságnak ítélete, melylyel a felperes által igényelt, az alperesek részéről le- és felülfoglalt többi tárgy a zár alól feloldatott, hagyatik helyben. Indokok: A felperesnek az a panasza nem képezheti jogszerű alapját a felebbezési biróság ítélete érdemi rendelkezése megtámadásának, hogy a felebbezési biróság a felperes és a végrehajtást szenvedett között közjegyző előtt kiállított A. a okirattal szabályozott jogoknak megváltoztatására, a csupán a végrehajtást szenvedett által aláirt B. a. okiratot már külalakjánál fogva sem találta alkalmasnak. A felebbezési bíróságnak ez a kijelentése téves ugyan, mert a szerződő felek a tőlük függő jogviszonyok megalapítása vagy megváltoztatása esetén akaratuk kinyilvánításánál alakszerűséghez kötve csak akkor vannak, ha az törvényes szabály folytán az ügylet érvényességének feltételét képezi, máskülönben pedig a joghatályos módon bármely formában történt akaratnyilvánításával szabadon alapithatnak meg jogviszonyokat vagy megváltoztathatják a már létesített jogviszonyokat. A felperesnek erre alapított panasza azonban azért nem volt figyelembe vehető, mert a felebbezési biróság Ítéleti tényállása