Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam VII. kötet. (Budapest, 1897)

335 A perrend helyes és czélszerü alakzata nem is engedheti meg azt, hogy például az elsőfokú biró által egyesitett, 25 frtért és 56 frtért folyó két perben hozott közös ítéletnek egyik részére nézve felülvizsgálatnak (a törvény 209. §-a értelmében) a másik részére felebbezésnek legyen helye, s hogy e végből ugyanannak az egy Ítéletnek felülbírálása két különböző tárgyalás és eljárás utján legyen eszközlendő. És nem engedheti meg azt, hogy 150 frt és 250 frt iránt indított, de egyesitett két perben hozott másodbirósági közös ítéletnek a 250 frtos követelésre vonatkozó része, avagy ennek még vitás, például 10 frtos részlete, esetleg mindkét pernek közös előkérdése tekintetében, a törvény 181. §-ára tekintettel felülvizsgálatnak legyen helye, az ítéletnek a 150 frtos követelésre vonatkozó része ellen pedig ez ne legyen megengedve, s hogy a felülvizsgálati biróság a különben egyöntetű eldöntést igénylő, esetleg ugyanazonos jogalapra fektetett két követelés tárgyában hozott ítéletnek csak egyik részét vizsgálja felül, másik részét pedig nem ; holott a peres felek az Ítéleti döntés közös alapjait egyaránt megtámadják és a felülvizsgálati biróságnak részdöntése azt mutatná ki, hogy a per a 156 frtos követelésre nézve is helytelenül van elintézve. Az sem egyeztethető meg a helyesen alakított perrend czélzatával, hogy például 350 frt és 650 frt iránt indított és egyesitett perben a felebbviteli biróság által hozott közös ítéletnek a 350 frtos követelésre vonatkozó része ellen a felülvizsgálat a kir. ítélő táblához, a 650 frtos követelésre vonatkozó része ellen pedig a m. kir. Curiához menjen (a törvény 186. §-a szerint) azaz, hogy ugyanazt az ítéletet két külön felülvizsgálati biróság részenként vizsgálja felül, stb. Mindezekből folyik, hogy az 1893. évi XVITI. tcz. 126., 181., 180. és 209. §-ainak helyes magyarázata szerint, egyesitett és közös ítélettel eldöntött perekben a 126., 181., és 186. §-okban használt : «per tárgyának értéke, kereset tárgyának értéke» szavak alatt az egyesitett perek tárgyának összeadott értéke értendő ; és az összeadott értékösszeg alapján bírálandó el az, vajon az egyesitett perekben felebbezésnek vagy felülvizsgálatnak van-e