Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam VII. kötet. (Budapest, 1897)
322 időközben ismeretlen helyre költözött, ellene többé eljárni nem lehetett. A pénzügyigazgatóság ujabb vádkeresetében is Pick Ignáczot mint vádlottat marasztaltatni kérvén, a győri kir. törvényszék 2675/1896. sz. alatt kelt Ítéletével az 1888: XXIV. törvényczikk 96. §-a szerint minősített jövedéki kihágásokból kifolyólag őt mint feltétlen szavatolót, több rendbeli pénzbüntetés megfizetésében elmarasztotta. Ennek az ügynek Pick Tgnácz felebbezése folytán 2698/1896. sz. alatt történt felülvizsgálata alkalmával kimondotta a kir. itélő tábla, a határozattárba felveendő következő határozatot : A szeszfőzde vállalkozója, illetőleg a szabadraktár tulajdonosa, ha az üzletet nem maga vezeti, az 1888. évi XXIV. törvényczikk 85. §-a által meghatározott szavatossága alapján abban az esetben, ha a tettesnek tekintendő üzletvezető, illetve annak helyettese felelősségre nem vonatott, s terhére a pénzbüntetés meg nem szabatott, pénzbüntetés megfizetésében nem marasztalható el. Indokok: A tilos szeszfőzési müveletek és a szabályszerű, bejelentés nélkül való szesz-elszállitások által elkövetett jövedéki kihágásoknak tetteséül, ha a vállalkozó az üzletet nem maga vezeti, az 1888. évi XXIV. tcz. 85. §-a értelmében, a szeszfőzdének bejelentett üzletvezetője tekintendő. A harminczad utasítás 62:. és következő szakaszai szerint pedig, természetszerűleg is, jövedéki csonkítás esetén, első sorban a tetteseket és bűnrészeseket kell felelősségre vonni. Az 1888. évi XXIV. tcz. 85. §-a akként rendelkezik ugyan, «hogy a szeszfőzde vállalkozója, ha az üzletet nem maga vezeti, az üzletvezető vagy annak helyettese terhére megszabott pénzbüntetésért föltétlenül szavatob) ; s a harminczad utasítás 621. §-ának 2. pontja el is rendeli, hogy a jövedéki kihágás tényálladékának fölvételénél gondosan kipuhatolandó, hogy mely személyeknél találhatók fel a kihágásból folyó kezesség megállapítására előirt feltételek, s ugyanazon utasítás 667. §-ának rendelkezéséből kitűnik, hogy az eljárás során minden érdekelt s igy a szavatos is kihallgatandó :
