Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam VII. kötet. (Budapest, 1897)

278 3695 frt 44 krnyi nyereséget mutatott. A mérleg szerint a szövetkezeti tagok utólag 17332 frt 35 krnyi kamattal lettek megterhelve. Első sorban az a kérdés volt eldöntendő, vajon ezen utólagosan kimutatott követelés illeti-e a szövetkezetet törvény és alapszabálynál fogva? A kereskedelmi törvény 169. §-ának azaz intézkedése, hogy az a részvényes, ki a részvényei után járó befizetéseket kellő időben nem teljesiti, köteles a törvénynél fogva késedelmi kamatot fizetni, a kereskedelmi törvénynek szövetkezeti alapon álló társaságokra vonatkozó részébe felvéve nincsen. (Kereskedelmi törvény 230., 240., 241., 244., 246. §-ai.) A keresk. törv. 282. §-ának az az intézkedése, hogy a kereskedő oly ügyletből, mely az ő részéről kereskedelmi ügyletnek tekintendő, a lejárattól kamatot követelhet, a szövetkezetnek törzsbetéttel jegyzett tagja ellen a törzsbetéti összegnek megfizetése iránti követelésére nem alkalmazható, mert a szövetkezetnek ez a követelése nem származik a kereskedelmi törvény 258. es következő §-aiban megállapított ügyletekből. A szövetkezeti alapszabályok 7. §-a megállapítja a tagok kötelezettségeit és annak a) pontja szerint a késedelmes tag minden törzsbetétje, illetve részjegye után hetenkint egy krnyi késedelmi bírságot köteles fizetni, mely bírságösszeg az alapszabályok 17. §. bj pontja szerint a tartalékalaphoz csatolandó. Ezek szerint alapszabályilag van megállapítva a hátrány, a mely a késedelmes tagot érheti. Es igy a törvény és alapszabály alapján a késedelmes tagok utólag késedelmi kamattal megterhelhetők nem voltak, az igy létesített követelés tehát jogos alappal nem bir és igy a szövetkezet vagyonához sem volt felvehető. Addig, míg a szövetkezet tényleg nyereséggel működött, az igazgatóság és felügyelőbizottság a késedelmes tagokat ilyen kamattal nem is terhelte meg és igy azt a mérlegbe sem vette fel, és csak midőn a könyvek szerint a mérleg veszteséget mutatott, nyúltak ehhez az eszközhöz. Nyilvánvaló a czél, a mit el akartak érni ; minden áron nyereséget kimutatni, ez által a szövetkezet tagjai, illetve a közgyűlés előtt a szövetkezetnek valódi helyzetét eltitkolni és maguknak a kimutatott nyereségből osztalékot biztosítani.