Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam VII. kötet. (Budapest, 1897)
XVI idő elteltével. Ha ezen határidőn belül a kötvény kiállíttatott, ugy az ajánlat elfogadottnak és ezzel az ügylet érvényesen megkötöttnek tekintendő, és a biztosítás megkötésének időpontja összeesik a kötvény kiállításának időpontjával... ... -.. ... ._. ._. 132 69. Az alkuszdij rendszerint akkor fizetendő, ha az ügylet megköttetett vagy a feltételesen kötött ügylet feltétlenné vált. Az ingatlanra vonatkozó ügylet azonban csak akkor tekintendő létrejöttnek, ha a felek nem csupán az adásvétel feltételeit tárgyazó pontozatokat, hanem a tulajdonjog bekebelezésének megengedését is magában foglaló szerződést aláírják. — Ha tehát a végleges szerződés nem annak hibájából hiúsult meg, ki a közvetítési dijat kötelezte, ugy közvetítési dij tőle nem követelhető. ... ... _.. 139 79. Az eladó fél a kereskedelmi megbízottól csak annak igazolását követelheti, hogy az ügylet megkötésére jogosítva van. Az üzletvezető pedig áru rendelésére fel van jogosítva. — A kereskedelmi meghatalmazottal szerződő fél nem lehet kötelezve, de nem is állhat módjában megvizsgálni azt, hogy a meghatalmazott a meghatalmazótól nyert utasítás minden pontját betartja-e vagy sem. — Az üzlet tulajdonosának a kereseti áruk vételára erejéig való felelősségét már magában véve az a körülmény is megállapítja, hogy ezek az áruk az ő üzletébe, tehát az ő vagyonába beruháztattak 156 89. Az 1874 : XVIII. tcz. által a vasutaknak az a kártérítési felelősségük van szabályozva, a mely a vasút üzemének sajátságos veszélyeivel okozati összefüggésben álló balesetek folytán a vasutakat terheli, ennek körébe tehát nem vonható az az eset, a melyben a baleset nem a szorosabb értelemben vett vasúti üzem folyamában, hanem akkor következett be, a midőn a fuvarozott árunak a rendeltetési helyre érkezett kocsikból való kirakodása eszközöltetett. Az azonban, hogy ilyen esetben a vasutaknak az üzem különös veszélyéből eredő szigorúbb felelősségét szabályozó törvényes intézkedések nem alkalmazhatók, azért nem zárja ki azt, hogy a vasútnak kártérítési felelőssége a kártérítésre nézve fenálló általános magánjogi elvek alapján megállapittassék. — Másnak vétkességéből származtatott kárigénynek nem képezi feltételét a kártérítést igénylő és a kötelezett között szerződési viszonynak létezése, hanem csak az, hogy a bekövetkezett eset olyan vétkességgel álljon okozati összefüggésben, a mely a magánjogi szabályok értelmében a vagyoni felelősséget megállapítja. — Az államvasutaknak saját szabályaik értelmében üzletük körébe tartozván a kocsirakományoknak kirakodásához az emelőgépnek használati díj mellett használatba adása, kötelességök arról gondoskodni, hogy a használatul átadott gép annak használati czéljaira megfelelő jó karban legyen, és a mennyiben alkalmazottja rossz karban levő gépet adott át használatul, a kötelességszerű gondosság elmulasztása folylán ennek oly vétkessége forog fen, a melyéit a