Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam VI. kötet. (Budapest, 1897)

63 földmivelésügyi ro. kir. miniszternek a kőbányai piaczra való sertésszállitás megtiltása tárgyában kibocsátott rendelete folytán, ennek a rendeletnek érvényben fenállása időtartamára, az anyagi jogszabályoknak téves alkalmazásával mentette fel. Ez a panasza alaptalan, mert törvényes birói gyakorlatunk szerint a bérbeadót szavatossági kötelezettség térbeli a bérlő irányában, hogy a bérbeadott dolog a bérlet czéljaira használható. Ennek az elvnek folyományaként a joggyakorlat azt is megállapította, hogy ha olyan véletlen baleset áll be, melynek következményeként a bérlet tárgya a bérlet czéljaira nem használható, a mennyiben a használhatóság egészen ki van zárva, a bérösszeg teljes elengedésének, a mennyiben pedig a használat csak részben lehetséges, a bérösszeg aránylagos leszállításának van helye. A felebbezési bíróság ítéleti tényállása szerint a földmivelésügyi m. kir. miniszternek 1895 május 27-én (Budapesti Közlöny 1895 május 29-iki száma) 123. sz. a. kibocsátott rendeletével a sertésbehozatal tilalmának elrendelése folytán sertések a kőbányai piaczra nem szállíttathatván, kétségtelen, hogy az alperes a felperestől Kőbányán kibérelt szállásokat, ezeknek kizárólagos czéljaira nem használhatta. Ennek következtében tehát beállott az az eset, melynél a bérlet tárgyának nem használhatása miatt btrelengedésnek van helye ; ennek a jogi elvnek a fenforgó esetre való alkalmazásával tehát a felebbezési bíróság jogszabályt nem sértett meg. Alaptalan a felperesnek az a további panasza is, hogy a legrosszabb esetben nem a bérösszeg teljes elengedésének, hanem csupán aránylagos leszállításának lehetne helye, mert szemben azzal, hogy a felebbezési bíróság tényállása szerint meg van állapítva a sertésszállitási tilalomnak a kőbányai piaczra vonatkozóan történt elrendelése, a felperesnek képezte feladatát annak bebizonyítása, hogy az alperes annak daczára, hogy Kőbányára sertés behozható nem volt, a sertéshizlalásra kibérelt szállásokat mégis használta, vagy ha nem használta is, a bérlet czéljaira való használat lehetősége fenállván, annak az alperes részéről való nemgyakorlásának oka nem a sertésszállitási tilalom folytán előállott körülményekben, hanem az alperesnek eljárásában található fel.