Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam VI. kötet. (Budapest, 1897)

9 eképen alperes maga gátolta felperest a jelen keresetnek korábbi megindításában, a felebbezési biróság helyesen kötelezte alperest felperes részére az általa a keresetindítást megelőző időben teljesített tartásnak megtérítésére. Végül nem volt figyelembe vehető alperesnek a tartásdíj havi összegének 10 frtban lett meghatározása miatt emelt panasza, mert annak megállapítása, hogy alperes vagyoni viszonyainak mily összegű havi tartásdíj felel meg, a bizonyítékok mérlegelésének eredménye, a mely mint ténymegállapítás az 1893. évi XVIII. tcz. 197. §-a szerint a felülvizsgálati eljárásban is irányadó, a tekintetben pedig, hogy a felebbezési biróság az emiitett tény megállapításánál valamely lényeges eljárási szabályt sértett volna* alperes felülvizsgálati kérelmében panaszt nem emelt. = A Curia felülvizsgálati tanácsnak a tartási kötelezettség kezdetére nézve állandó, helyes gyakorlata. L. még Dtár III. f., II. 8. sz. 4Ölési szándék meg nem állapítása azon alapon, hogy a tettes csak egy ütést mért az áldozatra, habár üthetett volna többet. — Kártérítés kimondása a Btk. 307. §-ának esetében. (1896 május 29. 4926. sz. a. A m. kir. Curia : Szándékos emberölés büntette miatt vádolt Zsákovits Benedek elleni bűnügyben itélt : Mindkét alsóbirósági ítélet ugy a minősítés, mint a büntetés tekintetében megváltoztattatik, és Zsákovits Benedek vádlott a Btk. 301. §-ába ütköző, a Btk. 306. §-a szerint minősülő halált okozott súlyos testi sértés bűntettében mondatik ki bűnösnek s azért a Btk. 307. §-ának első bekezdése alapján a mai naptól számított 3 évi börtönre ítéltetik. Indokok: Jóllehet vádlott egy 112 cm. hosszú és 6—7 cm. vastag ákáczkaróval, tehát oly eszközzel ütötte főbe az elhunyt Menyhárt Menyhértet, mely az emberi élet kioltására alkalmas ; s habár az ütés az elhunyt fejére oly erővel ejtetett, hogy a