Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam VI. kötet. (Budapest, 1897)

8 ható meg bíróilag. Felülvizsgálati kérelmében alperes a felebbezési biróság ítélete ellenében azt hozza fel, hogy a felebbezési biróság helytelenül állapitotta meg, hogy alperes felperessel a gyermek fogamzásának időszakában nemileg közösült, s hogy ebből folyóan tévesen mondotta ki alperest a felperestől született gyermek atyjának, mivel a kihallgatott tanuk vallomásai nem tették valószínűvé a nemi közösülés tényét, s mivel ebből az okból felperesnek eskü alatti kihallgatása sem volt elrendelhető. E panasz azonban figyelembe nem vehető, mert az 1893 : XVIII. tcz. 64. §-a értelmében a biróság a tanuk vallomásának bizonyító erejét szabadon mérlegeli, a 96. §. szerint akkor, ha a döntő körülményre nézve a bizonyiték kiegészítése válik szükségessé, a biróság a per körülményeihez képest belátása szerint ítéli meg, hogy a bizonyító felet, vagy ellenfelét bocsássa-e esküre; az által tehát, hogy a felebbezési biróság az elsőbiróság előtti eljárásban kihallgatott tanuk vallomásával, a C. a. levéllel és a felperesnek e bizonyítékok kiegészítése végett eskü alatt történt kihallgatásával a döntő ténykörülményeket bebizonyitottnak találta, a felebbezési biróság kötelező bizonyítási szabályt nem sértett meg. De nem volt figyelembe vehető alperesnek az a panasza se, hogy alperes a kereset indítását megelőző időre a felperes által teljesített tartásnak megtérítésére köteleztetett, mert igaz ugyan, hogy az 1877. évi XX. tcz. 11. §-a szerint addig is, mig a tartási kötelezettségre nézve a bíróságok határoznak, az anya a törvénytelen gyermeket tartani köteles, mindazonáltal az anyának az általa a keresetindításig teljesített tartás megtérítése iránti igénye még sem enyészik el a természetes apa ellenében, a ki törvénytelen gyermekét első sorban tartani köteles, abban az esetben, ha az anya ebbeli igényének érvényesítésében tőle nem függő körülmények által volt gátolva, vagy ha az igényének érvényesítését tárgyazó keresetnek indítása épen a természetes apának ténykedése miatt maradt el. Minthogy pedig a felebbezési biróság ítéletében megállapította, hogy alperes ügyvéde által zsarolás miatt leendő feljelentéssel fenyegetés utján iparkodott felperesre jogtalanul oly irányban hatni, hogy felperes a gyermektartás iránti kereset beadásától tartózkodjék, s hogy