Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam VI. kötet. (Budapest, 1897)

XXI telezni, hogy a gép ingyenes használatra engedtetett át. Még akkor sem, ha egy másik, ezen kereskedőtől megvett gép javításra szorult, mert ez a körülmény magában véve nem vonja maga után az eladó részéről azt a kötelezettséget, hogy a kijavítás időtartamára a vevőnek egy másik gépet ingyenes használatra adjon 276 124. Ha a nő férje házát saját nevében biztosítja, nem támadható meg utólag a biztosító által a biztosítási szerződés s nem tagadható meg a kár kifizetése azon czimen, hogy a biztosítási ügylet a biztosított vagyoni érjekének hiánya miatt érvénytelen. — Azonban a nő ily körülmények közt tartozik a biztositóval azokat a biztosítás elvállalására befolyással biró fontos körülményeket is közölni, melyekről a biztosítás által érdekelt férje birt tudomással. — A biztosítottnak ez a kötelezettsége egyedül ama kérdésekre szorítkozik, melyek a biztosító által hozzá intéztettek, nem állván kötelességében a biztosítottnak e kérdések keretén tul oly körülményekre is kiterjeszkedni, melyek a biztosítás elvállalása szempontjából a biztositóra fontosak lehetnek ugyan, de a melyek iránt a nyilatkozat-tételt a biztosítotthoz intézett kérdésében nem provokálta. — Ha tehát a biztosító kérdőivében nem foglaltatik a biztositottat ért tüzesetek számára vonatkozó kérdés, a biztosított nem sérti meg a közlési kötelezettséget, mikor elismeri ugyan, hogy már szenvedett tűzkárt, de azoknak számát elő nem adja 278 135. Czégbitorlás panasza hasonló czégszöveg czélzatos használása miatt. — Az, a ki a czéget eredetileg bejegyeztette, azonban az üzletet a czéggel együtt átruházta és már nem használja, czégbitorlási keresettel meg nem támadható. — A kereskedelmi törvény nem tiltja, hogy a czégbejegyzés az előtt kéressék, mielőtt az üzlet tényleg üzembe vétetett ___ ___ ___ ___ ___ 307 136. A kereskedelmi törvény 486. §. 2. bekezdésében foglalt az a kitétel, hogy a biztosított a lejárt dijat megfizetni köteles, a kereskedelmi törvény 486. és 485. §§. rendelkezéseinek egybevetése alapján csak ugy értelmezhető helyesen, hogy a biztosított a viselt és letelt koczkázati időszakra eső megfelelő biztosítási dijat tartozik megfizetni. Ez a törvényrendelkezés nem áll ellentétben a koczkázat és biztosítási dij oszthatatlanságának elvével, minthogy a koczkázat csak akkor és addig tekinthető oszthatatlannak, ha és a mig a- koczkázat hatályában fennáll, a koczkázat oszthatatlansága azonban megszűnik azon pillanatban, a midőn a koczkázat, illetőleg az annak alapját képező biztosítási szerződés hatályát vesztette, mihez képest a koczkázat oszthatatlanságának megszűnésével összefüggően megszűnik a koczkázat ellenértékét képező biztosítási dij oszthatatlansága is. — A biztosítási dij a viselt koczkázatnak lévén ellenértéke, elvileg a koczkázat viselésének kezdőpontja egyúttal kezdőpontját képezi a díjfizetés esedékességének és elvileg a dij mindig előre fizetendő ___ 310