Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam VI. kötet. (Budapest, 1897)

n8 járás 64. §-a szerint meggyőződése alapján az ennek előidézésére általa alkalmasaknak talált bizonyítékoknak szabad mérlegelésével állapitja meg, s a meggyőződése megalkotásához a per összes anyagára tekintettel szükségesnek tartott bizonyítékok felhasználásánál is azoktól a kivételes esetektől eltekintve, a melyeket maga a sommás eljárási törvény felállít, kötelező bizonyítási szabályhoz nincs kötve. E szerint a közadós részéről az alpereshez intézett levelében tett kijelentés jelentőségét is a felebbezési bíróság a sommás eljárás 64. §-a szerint szabadon mérlegelvén, arról, hogy e tekintetben a megtámadási jog szempontjából a birói gyakorlat alapján kötelező bizonyítási szabály állana ftn, szó nem lehet. De ettől eltekintve, a felebbezési bíróság azt, hogy közadós a végrehajtás foganatosításakor fizetéseit már beszüntette, tényállásában nemcsak a közadósnak emiitett levele, hanem más ténykörülményekből is levont következtetés utján állapította meg, e ténybeli megállapításának helyessége pedig felül nem vizsgálható, miután az a sommás eljárás 197. §-a szerint a felülvizsgálati eljárásban irányadó. A felebbezési biróság tehát nem sértett meg jogszabályt és a csődtörvény 27. §. 2. pontjának rendelkezését helyesen alkalmazta, a mikor a közadósnak megtámadás tárgyává tett végrehajtási jogcselekményét, miután erre nézve tényállása szerint az idézett törvényhelynek a megtámadhatóság tekintetében felállított mindkét előfeltételét megállapította, a csődhitelezőkkel szemben a csődtörvény 26. §-a alapján hatálytalannak mondotta ki. Alaptalan végül az alperesnek felülvizsgálati kérelmében a miatt felhozott panasza, hogy a megtámadott végrehajtás során lefoglalt ingóknak szoros zár alá helyezése folytán a zárgondnoknak általa egyességileg kifizetett díjösszeg az ingóknak árverési vételárából a csődtömeg részére az alperes által visszatérítendő összegből levonásba nem hozatott, mert a felebbezési biróság tényállása szerint 66 frt 12 kr. végrehajtási eljárási költség már levonásba hozatott, az pedig nincs megállapítva, hogy ezen íelül még zárgondnoki díj is felmerült volna. Minthogy pedig az alperes a felebbezési bíróságnak tényállását meg nem támadta, annak alapján az abban meg nem állapított zárgondnoki dijak be nem számítása miatt panaszt nem emelhet.