Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam VI. kötet. (Budapest, 1897)

95 A mi az alperes eskü alatti kihallgatásának kérdését illeti, alperes eskü alatti kihallgatása a perben nem kéretett, s az 1893 : XVIII. tcz. 95. §-a erre nézve megengedi ugyan, hogy szükség esetén a biróság ezt hivatalból is rendelje el, de e tekintetben kötelező jogszabály előírva nincsen. 42. A felülvizsgálati biróság hatáskörébe nem vonható annak a felülvizsgálata, hogy a személyes megjelenésre idézett félnek a tárgyalásról ok nélkül való elmaradása esetében mely tényállítás tekintendő valónak, s mely tényállítás va­lótlannak. Mindazonáltal ahhoz, hogy az elmaradásból azok a következtetések levonhatók és tényállás gyanánt megál­lapíthatók legyenek, megkívántatik, hogy a félnek a szemé­lyes megjelenésre való idézése körül a lényeges szabályok megtartattak; az ezen szabályok helytelen alkalmazásából vagy helytelen mellőzéséből eredő sérelmek pedig felülvizs­gálat utján orvosolhatók. (1896 márczius 19. I. G. 32. sz. a.) A m. kir. Curia mint felülvizsgálati biróság : A felebbe­zési biróság Ítélete feloldatik és a felebbezési biróság uj tárgyalás tartására, a tényállás szabályszerű megállapítására és ujabb, a per­költségre is kiterjedő határozat hozatalára utasittatik. Indokok: A felebbezési biróság ítéletében igazoltnak vette, hogy a személyes megjelenésre idézett felperes az 1896 január 17. napjára kitűzött tárgyalásról ok nélkül maradt el, ezt a körül­ményt pedig az 1893 : XVIII. tcz. 38. §-a alapján az ügy állásá­hoz mérten akképen mérlegelte, hogy az állitólagos közösülésnek ideje meg nem határozható, s hogy az a körülmény, vajon al­peres a fogamzási időben közösült-e felperessel, beigazoltnak nem tekinthető. Való ugyan, hogy az 1893 : XVIII. tcz.-nek a felebbezési biróság Ítéletében felhívott 38. §-a értelmében a biróság belátása szerint itéli meg annak a körülménynek a per eldöntésére való befolyását, ha a személyes megjelenésre idézett fél a kitűzött tár-

Next

/
Oldalképek
Tartalom