Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam VI. kötet. (Budapest, 1897)

98 megváltoztatja és vádlottat bűnösnek mondja ki a Btk. 219. §-ába ütköző, de a Btk. 92. §-ának alkalmazásba vételével és a 20. §. felhívásával minősülő hamis eskü vétségében, és egy hónapi fogházra, stb. Indokok: A polgári per folyamán vádlott tagadásba vévén azt, hogy ő a kereseti összeggel felperesnek tartozott, s hogy a tárgyaláshoz csatolt számlát illetve kimutatást elfogadta és helyesnek elismerte volna, felperes, hogy követelését és a kimutatás helyességét és annak a vádlott akkor az alperes részéről történt elfogadását bizonyítsa, azt állította, hogy a vádlott (alperes) az összeszámozkodást feltüntető kimutatás hátlapjára maga sajátkezüleg vezette rá a 3., 4., 7., 8., 9., 10., 11. alatti törlesztéseket, midőn az azokkal kitüntetett részletes fizetéseket teljesítette, a melyeket felperes a kimutatásban kitüntetett egész összegből levonván, csakis az igy fenmaradó 133 frtért perelte alperest, ha tehát alperes (vádlott) az összeszámozkodást el nem fogadta, az ott kitüntetett tartozását fenállónak és a kimutatást helyesnek el nem ismerte volna, akkor bizonyosan nem is teljesítette volna a jelzett részlettörlesztéseket. Vádlott (alperes) erre határozottan megtagadta azt is, hogy azokat a törlesztéseket ő vezette volna sajátkezüleg a kimutatásra. A bizonyítási kérdés ily állásában, miután más bizonyítékot már felhozni nem tudott, felperes esküvel kínálta meg az alperest (vádlottat) nemcsak arra, hogy a kereseti összeggel nem tartozik, hanem hogy a csatolt kimutatást sem fogadta el, s nem ismerte el helyesnek és nem sajátkezüleg vezette rá a jelzett törlesztéseket. A polgári per birája a bizonyítás kérdésében a per eldöntésére lényegesnek találván azt a körülményt is, ha vajon vádlott (alperes) csakugyan teljesített-e résztörlesztéseket a kimutatásban feltüntetett tartozásra, és hogy sajátkezüleg vezette-e arra a résztörlesztéseket ; ily értelemben Ítélte meg alperesnek a főesküt, és alperes (vádlott) ezt a főesküt igy, egész szövegében, minden fentartás nélkül elfogadta, s az eskütételi jegyzőkönyv mint közokirat tanúsítása szerint kellő megértelmezés után le is tette. Minthogy pedig a dolgok ily állásában a per érdemi eldöntésére nézve lényeges körülményt képezett annak megállapítása, hogy