Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam V. kötet. (Budapest, 1897)

59 2. bekezdése szerint minősülő szándékos emberölés büntette csak akkor állapitható meg, ha az emberölési szándék akár erős fel­indulásban, akár jogtalan és súlyos bántalmazásból eredő felindu­lásban keletkezett, az rögtön végre is hajtatott ; jelen esetben pedig a jogtalan és súlyos bántalmazás legalább is egy fél­órával előbb történt, mint a megöletés; igy ha még a szándék ezen bántalmazás folytáni erős felindulásban keletkezett is, az rögtön végre nem hajtatott. A büntetés kimérésénél a kir. törvényszék sulyositó körül­ményt egyáltalában nem látott fenforogni, ellenben a büntetlen előéletet s a megölt egyén által vádlottal szemben tanúsított brutális bánásmódjából s a csalódott szerelemből származó elke­seredettséget olyan nyomós enyhítő körülményül vette, hogy a Btk. 92. §. alkalmazása mellett a Btk. 279. §-ban meghatározott büntetési tétel legkisebb fokán alul szabta ki a büntetést. A budapesti kir. tábla itélt: A kir. tábla az elsőbiróság íté­letét részben megváltoztatja, vádlott cselekményét a Btk. 281. §-a szerint minősiti, főbüntetését e §. 2. pontja alapján 1 év 10 havi börtönben állapítja meg. Indokok: Az elsőbiróság ítéletében helyesen előadott tény­állás szerint vádlottban a cselekmény elhatározása és elkövetése idején a Btk. 281. §-ában megjelölt erős felindulásnak mind a két alapja, a harag és a fájdalom, nagy mértékben megvolt. Nincs ok kétségbe vonni azon részletek valóságát, melyeket az ölés té­nyére nézve teljes beismerésben levő vádlott az eset közvetlen előzményeiről előadott és melyeket részben a tanuk is bizonyí­tanak. E szerint Garas József már hosszabb idő óta a legkegyetle­nebb bánásmódban részesítette vádlottat. Nem is szólva a régibb bántalmazásokról, 1895 áPr^ 30-án, tehát három nappal a cselek­mény elkövetése előtt, a sértett 5—6-szor felpofozta és össze vádlottat csupán azon okból, mert kétségtelen hűtlensége miatt szemrehányásokkal illette. A cselekmény elkövetése napján j 895 május 3-án az őt rimánkodva kérlelő vádlottat háromszor is meg­verte, felpofozta és a jégszekrényhez csapta. Hogy e tények alkal­masak voltak vádlott erős felindulásának felkeltésére, lélektanilag kétségtelen, de az orvosszakértői véleménynyel tanúsított nagyobb-

Next

/
Oldalképek
Tartalom