Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam V. kötet. (Budapest, 1897)

58 fordította, de keze annyira reszketett, hogy nem volt képes a pisztolyt elsütni. Igaz ugyan, hogy a végtárgyaláson kihallgatott Lovász Ida és Cservák Júlia tanuk mit sem tudnak arról, hogy vádlott a cse­lekvény elkövetése után öngyilkosságot kísérlett volna meg, de ugy ezen tanuk előadásából, valamint Dalos Istvánná vallomásá­ból kétségtelenül megállapítható, hogy midőn vádlott szemre­hányást tett Garas Józsefnek, az őt ápril 30-án megpofozta, bán­talmazását többször is ismételte, sőt Endrédi Sándor vallomásá­ból kétségtelen, hogy május 3-án este, midőn Garas József vele a korcsmába ment, azt mondotta, hogy a leányt, t. i. vádlottat épen most verte meg. A fenti tényállás alapján a kir. ügyészi indítványtól eltérő­leg vádlott nem a Btk. 278. §-ba ütköző gyilkosság bűntettében, hanem a Btk. 279. §-ba ütköző szándékos emberölés bűntettében volt bűnösnek kimondandó, mert minden kétségen felül áll az^ hogy vádlottat Garas József már ápril 30-án tettleg bántalmazta,, őt többször felpofozta s hogy a házbeli cselédség között annak híre menvén, szégyenérzete vádlottat olyan lelki izgatottságba hozta, hogyha mindjárt szeretőjének megölését már akkor elha­tározta volna, elhatározásában hiányzott ama nyugodt megfon­tolás, mint a milyen megfontolás a Btk. 272. §-ban meghatáro­zott gyilkosság bűntettének elengedhetetlen feltétele. De vádlottnak a végtárgyaláson tett vallomásából s az általa szeretőjéhez irt levél tartalmából az tűnik ki, hogy első izbeni elhatározásától csütörtökön, azaz május hó 2-án vádlott elál­lott, s csak később május hó 3-án hajnalban, midőn szüleinek irt levelet, érlelődött meg benne amaz elhatározás, hogy szere­tőjét is meg fogja ölni, mely elhatározását az nap este végre is hajtotta. Be lévén bizonyítva vádlott ellenében az ölésre irányzott szándék, de nem lévén megállapítható ezen szándéknak előre megfontoltsága a büntető törvényszék vádlottat a büntető-törvény­könyv 279. §-ába ütköző szándékos emberölés bűntettében mon­dotta ki bünösneK. Nem tehette magáévá a kir. törvényszék a védő ügyvédnek a Btk. 281. §-ra alapított álláspontot, mert a Btk. 281. §. 1. és

Next

/
Oldalképek
Tartalom