Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam IV. kötet. (Budapest, 1896)

i68 neve azon kir. járásbíróság könyveiben elő nem fordul : vádlottnak azon előadása tehát, hogy a jelen cselekménye előtt lopásért kétszer volt büntetve és pedig ezek közül egyszer a budapesti kir. járásbíróságnál, a jelen büntetendő cselekménynek a Btk. 338. §-a szerinti minősítésére elegendő alapul egymagában annyival inkább nem szolgálhat, mivel a jelzett időben érvényben volt törvények szerint a járásbíróság hatásköréhez utalt kisebb lopás mint kihágás volt büntetendő, a Btk. 338. §-a értelmében pedig a lopás csak az esetben minősül bűntetté, ha vádlott a lopás elkövetése előtt rablás, zsarolás, lopás, sikkasztás vagy orgazdaság büntette vagy vétsége miatt volt már két ízben büntetve, s ez időtől még 10 év el nem telt, mely körülmény azonban a fentiek szerint megállapítható nem lévén, stb. = A Curia ezen tételének igen messzemenő következményei lehetnek. Mi ugy tudjuk, hogy ezen pont tekintetében a «beismerést» eddig nem tartották aggályosnak. 82. Az 1881. évi XVII. tcz. 26. §-a értelmében a megtámadási jogot a tömeggondnok vagy a választmány által kirendelt képviselő érvényesitheti, a csődhitelezőket pedig a megtámadási perben csak beavatkozási jog illeti meg; ezek tehát nincsenek jogositva arra, hogy a felperesi követelés alapjául szolgáló jogügyletet az idézett törvény 28. §-a alapján megtámadhassák. Tehát a csődhitelezők kifogása folytán a bejelentett követelés elismerése iránt inditott perben a bejelentő, habár a közadós rokona is, csak követelése létrejöttét tartozik igazolni és ha ezt tette, a kifogásoló csődhitelezőket terheli annak bizonyitása, hogy azon jogügylet színleges volt, vagy hogy a közadós arra értéket nem kapott. (1895 november 14. 1617. sz. a.) A szabadkai kir. törvényszék: Marodits Milovánnak, Hartig és Rotterman, Büchler et Comp. és a pesti hengermalom r. t.