Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam IV. kötet. (Budapest, 1896)

288 Indokok. A másodbiróság elfogadta az elsöbiróságnak Blaskovich Gyula és Cziczka József vallomása alapján tett azon ténybeli megállapítását, mely szerint felperes neje a Cziczka József követelését felperes helyett fizette ki. Ezen ténybeli megállapítás alapján felperest a kereseti jog megilletvén, e részben valamely jogszabály helytelen alkalmazása fen nem forog, miért is alperesek felülvizsgálati kérelmüknek erre vonatkozó részével elutasitandók voltak. Alaptalan ugyan az alpereseknek azon panaszuk is, hogy azon jogszabály megsértetett, hogy az ajándékozott csak addig tartozik felelősséggel a hitelezőnek, mig az ajándékba kapott ingatlant birja, jelen esetben pedig a megajándékozott elhalálozván,. azt nem birja, továbbá hogy a felelősség az utódokra át nem hárul, és végül, hogy Benyuska Istvánt az átadott ingatlanokra csak reménybeli kétes jog illetvén, az erről való lemondás ajándékozást nem képez. Ugyanis törvény vagy törvényes gyakorlat azt ki nem zárja, hogy a megajándékozott ellen érvényesíthető kielégítési jog, ha az ajándékozott időközben elhalálozik, örökösei ellen érvényesíthető ne legyen, és mivel az örökös az örökhagyóval szemben a hagyatéki terhek tekintetében egy személynek tekintendő s nem forog fen az az eset sem, hogy a kielégítés alapjául vétetni kivánt ingatlan szavatossággal nem tartozó harmadik személy birtokában volna. Továbbá eltekintve annak bírálatától, hogy az előjegyzés kétes vagy reménybeli jogot képez-e, jelen esetben nem arról való lemondás, hanem más személyre való átruházás forogván fen, ezen átruházás esetleg ajándékozási jogügylet is lehet. Másrészt azonban tekintve, hogy felperes keresetében a néhai Benyuska István és Benyuska Julianna között 1880 október 24-én kelt adásvevési szerződésre nézve azt állítja, hogy abban ajándékozás foglaltatik, mivel az a szerint elvállalt 1200 frt tartozáson felül az állítólag megvett ingatlanokért néhai Benyuska Julianna egyéb ellenértéket nem adott, ezzel szemben a másodbiróság az említett adásvételt álügyletnek állapítja meg, azt joghatálytalannak tekinti és kimondja, hogy felperes ép ugy követelheti kielégittetését az ezen ügylet tárgyát képező ingatlanokból, mint ha az-