Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam IV. kötet. (Budapest, 1896)
4<3 birtokos veszélyére csak jogosítva van — de nem köteles — birói letétbe helyezni ; az a körülmény tehát, hogy alperes a fizetés hiánya miatt óvás felvételére rendelt határidő eltelte után nem tette a váltóösszeget birói letétbe, nem ad jogot felperesnek ahhoz, hogy a váltótőkék után a kamatot a váltók lejárataitól követelhesse, hanem a fizetés végetti bemutatás elmulasztásának jogkövetkezményeként, — mely bemutatás megtörténtét felperes tagadásával szemben nem bizonyította, — ugyanő a kereset kézbesítésének időpontjától számított kamattal kénytelen megelégedni ; mert alperes késedelme csak akkor tekintendő beállottnak, midőn a váltó bemutatását pótló kereset neki kézbesittetett. Az elsőbiróság ítéletét tehát e részben megváltoztatni, egyebekben azonban vonatkozó indokai alapján helybenhagyni kellett. A m. kir. Curia: A másodbiróság ítélete felebbezett abban a részében, mely szerint felperes a kamat egy részére nézve keresetével elutasittatott, megfelelő indokainál fogva helybenhagyatik. * * == Ellenkező határozatok is vannak. 23Az a körülmény, hogy a czégtulajdonos személyében történt változás a czégjegyzékbe be nem vezettetett, a kereskedelmi törvény 21. és 22. §-ában foglalt rendelkezéseket maga után vonhatja ugyan, a felperességi jog megállapítására azonban befolyással nincsen. A kereskedelmi törvény 51. §-a azon rendelkezéséből, mely szerint a főnök halála a czégvezetési jogosultság megszűntét nem vonja maga után, nyilvánvaló, hogy a főnök halálának puszta ténye által annál kevésbé szünhetik meg maga a czég, a melyre nézve a felhívott §. értelmében a czégvezetési jogosultság hatályában fenmarad. (1895 október 15. 1442. sz. a.) A trencséni kir. törvényszék: Signer Izsáknak, Eisler Illés s társa elleni 150 frt iránti váltóperében itélt:
