Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam IV. kötet. (Budapest, 1896)

>7 hagyót illetett hányada felerészének 15 frt, s a zahorai 228. sz. tjkv.-ben felvett ingatlan szintén örökhagyót illetett hányada s/4 részének 15 frt tiszta jövedelme, összesen tehát 30 frt, felperes lakás és tartásra való igényének kielégítésére nem is elég sndő : az ingatlanok emiitett részeit özvegyi haszonélvezetül helyesen itélte oda felperesnek a másodbiróság. - . ...... ' 8. Elvont haszon kárkövetelést nem képezvén, az az iránt indított s 500 frtot meg nem haladó perben két egyenlő ítélet ellen felebbezésnek helye nincsen. (1881. évi LIX. tcz. 47. §.) (1895 október 31. 7350.' sz, a.) A m. kir. Curia: Hermész Jánosnak, Víhovszky Mihály elleni 183 frt 75 kr. iránti perében végzett : A felebbezés visszautasittatik, és az azt ellenjegyző ügyvéd részére költség és díj még saját fele ellenében sem állapittatik meg : mert az elvont haszon kárkövetelést nem képez ;, és mert a nem kártérítést tárgyazó és 500 frtot meg nem haladó készpénzkövetelés iránt indított jelen perben a másodbiróság az elsöbiróság ítéletét most felebbezett részében helybenhagyta ; a másodbiróság ítéletének ezen része ellen tehát a további felebbezés az [881. évi LIX. tcz. 47. §-a értelmében ki van zárva; mert továbbá,, a törvény által kizárt felebbvitel költségével a fél nem terhelhető. ( = Ha az elmaradt nyereséget nevezi az ítélet elvont haszonnak, akkor helytelen az álláspontja, mert a lucrum cessans is kár, s az arra irányuló per is kártérítési per. — Dtdr XXXV. tcz. 49. sz. a. közölt esetben a Curia érdemben el is birált ilyen ügyet. Ugyanott hivatkoztunk ellenkező határozatokra és igyekeztünk kimutatni, hogy milyen helytelen a fentihez hasonló felfogás. Döntvénytár, harmadik folyam. IV. 2