Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam IV. kötet. (Budapest, 1896)
rá 9Az 1887. évi XXVIII. tcz. 2. §-ában előirt rendbírság csak a közvetlen szóbeli tárgyalásoknál, illetve a biróságok vagy közigazgatási hatóságok üléseiben használt sértő kifejezések vagy tanusitott rendetlen magaviselet megtorlásakép alkalmazható. (1895 október 12. 456. sz. a.) A kassai ügyvédi kamara: Sch. V. ügyvédjelölt elleni fegyelmi ügyben határozott: A fegyelmi biróság ez ügybeni illetékességét illetve hatáskörét megállapítja, és az összes iratokat érdemleges indítványtétel végett a kamarai ügyésznek visszaadatni rendeli. Mert nem fogadja el a fegyelmi biróság a kamarai ügyész azon nézetét, miszerint a jelen esetben tárgyalásnál elkövetett sértésről lenne szó és így nem az 1887. évi XXVIII. tcz. 3-ik, hanem annak 2. §-a lenne alkalmazandó. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a törvény a biróságok és hatóságok tekintélyének megóvása czéljából csakis a szóbeli közvetlen sértésekre nézve adta meg az azonnali rendbírság kiszabása által gyakorolható retorsio jogát, míg az írásbeli, nem közvetlen sértéseket az ügyvédi kamarák fegyelmi hatáskörébe utalta. Ebből folyólag a pertárban megtartott jegyzőkönyvi tárgyalásnál, illetve a jegyzőkönyvbe iktatott perbeszédben elkövetett sértések nem «tárgyalásnál*, hanem «beadványban» elkövetetteknek tekintendők, melyekre nézve az 1887. évi XXVIII. tcz. 3. §-a alkalmazandó. Igaz ugyan, hogy a most érintett §. kizárólag ügyvédekre alkalmazandó, a jelen esetben pedig egy ügyvédjelölt elleni panaszról van szó, az azonban nem zárja ki, hogy előzetes meghallgatás után az 1874. évi XXXIV. tcz. 108. §-a alapján a panaszlott ügyvédjelölt ellen, vagy esetleg az idézett törvény 15. §-a és az 1887. évi XXVIII. tcz. 3. §-a alapján annak főnöke ellen az eljárás ezen fegyelmi biróság előtt folyamatba tétessék. (1895 június 25. 420. sz. a.) A m. kir. Curia: A kassai ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának felebbezett határozata helybenhagyatik indokolásánál fogva és azért :
