Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam IV. kötet. (Budapest, 1896)

6 nászt emelt, vádlott is a kiegyezéstől elállott, és a szerződés tartamára való hivatkozással a sértett követelésének magán uton való kielégítését megtagadta. Ily körülmények közt, tekintettel a sértett részéről is valódinak beismert szerződés tartalmára és a sértettnek ugyancsak beismert eljárására, polgári per utján eldöntendő vitás kérdést képez annak megállapítása, hogy a sértett fél eleget tett-e a vádlottal szemben elvállalt szerződésszerű kötelezettségének és hogy ebből kifolyólag jogosítva volt-e vádlott a biztosítékul letett 200 frt óvadék visszatartására és azzal való szabad rendelkezésre ? Miután pedig sértett maga sem állítja, de ennek ellenkezője a vizsgálati iratokból nyilván kitűnik, hogy követelésének érvényesítését polgári per utján megkísérelte volna : vitás magánjogi, kérdés eldöntése előtt pedig vádlott terhére a Btk. 355. §-ában meghatározott sikkasztás bűncselekményének tényálladéka meg nem állapitható : az elsőbiróság végzésének megváltoztatásával a további büntetőeljárást megszüntetni kellett. (1895 július 11. 2560. sz. a.) A m. kir. Curia: A szerződés 6. pontja, mely szerint vádlott az óvadékot letétképen vette kezéhez, arra nézve pedig, hogy azt saját czéljára felhasználva jogtalanul eltulajdonitotta,vagyis a panaszolt sikkasztást illetőleg a kihallgatott tanuk vallomása a jogos vádlásra kellő alapot szolgáltatván : a kir. tábla végzésének megváltoztatásával az elsőbiróság vádhatározata hagyatik helyben. 3A tkkrdts 148. §-án alapuló keresetnek egyedüli czélja az, hogy az elrendelendő kitörléssel az előbbi tkkvi állapot visszaállittassék, tehát ily keresettel csak a nyilvánkö'nyvi jogaiban sértett fél léphet fel. (1895 október 17. 7364. sz. a.) A szabadkai kir. törvényszék: Vidákovits Antal s társának,. Lyubibratics Kelemenné elleni, tulajdonjog törlése iránti perében ítélt : Felperes keresetével, az alperes pedig a szabadkai 1^178. sz.