Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam IV. kötet. (Budapest, 1896)

i-jo pedig az okirat tartalmával ellentétben áll ; s tekintve, hogy ekkép sem a követelés valódiságát sem annak fenállását. sem azt, hogy a vagyonbukottnak a hitelezők megkárosítására irányzott szándékáról tudomással nem birt, nem igazolta, de ellenkezőleg a fentebbi bizonyított tényekből vont okszerű következtetés utján az állapitható meg, hogy felperesnek erről tudomása lehetett és volt, s tekintve, hogy a mennyiben a követelés valódi lett volna, ennek megkötése által a csődhitelezők megkárosittattak volna, felperes követelésének valódisága iránt támasztott keresetével elutasítandó, követelése a csődkövetelések sorából mellőzendő volt. Az alperes által előterjesztett az a kérelem, hogy az A. a. foglalt jogügylet a csődhitelezőkkel szemben hatálytalannak mondassák ki, minthogy a felperes keresetének hely nem adatott, követelése valódinak el nem ismertetett, mint ez által meghaladott, mellőztetett. (1894. február 20. 5043. sz. a.) A szegedi kir. tábla: Az elsőbiróság Ítéletének felebbezett az a része, a mely szerint felperes a kereseti összegnek 500 frtnyi része iránti keresetével elutasittatott, megváltoztatik, és a kereseti követelésből 500 frt tőke felperes részére valódinak ítéltetik, s a követelések második osztályába soroztatik. Indokok: Az 1881. évi XVII. tcz. 26. §-a értelmében a megtámadási jogot a tömeggondnok vagy a választmány által kirendelt képviselő érvényesítheti, a csődhitelezőket pedig a megtámadási perben csak beavatkozási jog illeti meg. Alperesek tehát nincsenek jogosítva arra, hogy felperesi követelés alapjául szolgáló jogügyletet az idézett törvény 28. §-a alapján megtámadhassák ; s ennek folytán az a kérdés, hogy a kölcsönügylet által a csődhitelezők megkárosittattak-e ? s hogy felperesnek a közadós kárositási szándékáról tudomása volt-e vagy sem ? jelen perben bizonyítás és eldöntés tárgyát nem képezheti. A keresethez A. a. csatolt és a trts. 165. §-a értelmében közokiratot képező közjegyzői okiratban foglalt kötelezvény szabálytalanságát vagy hamisságát alperesek nem is állították, s igy valódinak tekintendő A. a. tartalmával szemben alperesnek feladata volt bizonyítani azt, hogy a kölcsönügylet színlelt s közadós az értéket meg nem kapta ; alperesek azonban az emli-