Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam IV. kötet. (Budapest, 1896)

130 és ily követelés érdemében az összes érdekeltek perben állása nélkül törvényszerű határozat nem hozható. De nem volt hely adható a keresetnek az anyagi jog szem­pontjából sem. Ugyanis, L. Nagy István kivételével a többi felperes alpere­sek tagadásával szemben mi adatot sem hozott fel azon állítása mellett, hogy alperes társasággal szállítási ügyletet kötött, vagyis oly jogviszonyba jött, a melyből kifolyólag a kereseti jogalapon számadás előterjesztésének követelésére jogosítottnak tűnhetik fel, ily adat s különösen okirat hiányában pedig, a felperesek által ajánlott és csak egész általánosságban alkalmazni kívánt tanubizonyitás, a felperesek és alperesek közötti s rendszerint okirattal bizonyítandó jogviszony megállapítására el nem fogad­ható. Ep ugy el volt utasítandó kereseti kérelmével maga Lippai Nagy István is, noha ez az F., H. a. csatolt okirattal bizo­nyította is azt, miszerint három izben egy-egy kocsirakomány után 10—10 frtot fizetett ; mert alperesek tagadták azt, hogy a szállítási díjon felül a saját társaságukon kívül eső egyes szállítók részéről befizetett összegeket utólagos elszámolás kötelezettségével vették volna fel ; és minthogy az F., G., H. a. nyugtákból ki nem derül az, hogy felperes a fizetett összeget biztositékként, tehát oly rendeltetéssel fizette volna, hogy arról alperesek utólag elszámoljanak ; és másrészről a B. a. szerződés i. pontjának fel­peresek részéről a kereset alapjául felhozott az a tartalma : «hogy a sertésrakodó, a sertés-hizlaló érdekeltség által elvállalt kötelezettségeknek aránylagos viselése és a szállítási dijnak befizetése mellett bármely szegedi lakos által is igénybevehető», a társaságon kívül eső szállítók használati jogának biztosításán kívül nem intézkedett arra nézve, hogy az egyes szállító egy­szersmind az érdekeltség tagjául tekintendő ; Lippai Nagy István felperes, mint az alperesek társaságán kivül álló egyén, még az esetre is, ha a fizetett összeget alperesek jogtalanul szedték volna be, avagy használták volna fel, alpere­sektől, egyedül a fizetés ténye alapján, a fizetett összegről, illetve az alperesek által beszedett külön dijakról számadást nem köve­telhet, hanem esetleg azt, hogy az állítólagos jogtalanul fizetett összeget a társaság egészben vagy részben visszafizesse.

Next

/
Oldalképek
Tartalom