Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam IV. kötet. (Budapest, 1896)

'3i A tárgyalás során igyekszik ugyan L. Nagy István felperes társaival egyetemben a dolgot abban a szinben is feltüntetni, hogy ők alperesek társaságának tagjaivá váltak volna az által, hogy a D. a. értesítés következtében mindazt teljesítették, mit alperesek társasága azoktól, kiknek a D. a. értesítés adatott, kívánni jónak láttak. Felperesek ez állítása azonban a D. a. értesítés után bekövetkezett tényekkel nem támogattatik. Ahhoz t. i., hogy felperesek alperesek társaságának tagjaiul tekintessenek, a dolog természete szerint felperesek részéről határozott, erre irányzott akaratnyilvánításnak kellett volna történni, és pedig elvállalásával azoknak a kötelezettségeknek, melyeket alperesek egymás között és a vasúti társaság irányában vállaltak, mindez azonban nem történt, és most utólag, a társaságot összekötő időtartam lejártával, felperesek egyedül abból az okból, mivel az alperesek által kivánt szállítási pótdijakat megfizették, a társaság tagjaiul magukat nem minősíthetik, és társa•sasági tag minőségében számadást nem követelhetnek. 62. Ellenkező világos kikötés hiányában a dolog természetéhez képest a vevő az adásvétel tárgyát képező áru rendeltetési helyén is eszközölhet a késedelmes eladó rovására vásárlást. — Minthogy a tűzifának tőzsdei vagy piaczi ára nincs, a kereskedelmi törvény 353. §-a értelmében a vevő szenvedett kárát szabadon felszámithatja és abban csakis a kereskedelmi törvény 271. §-ában szabályozott rendes kereskedői gondossággal járó azon általános kötelezettsége korlátozza, hogy az ügylet lebonyolításánál ugy tartozik eljárni, hogy saját érdekének megóvása mellett az ellenfélnek felesleges kiadást ne okozzon. (1895 november 12. 484. sz. a.) A szombathelyi kir. törvényszék : Erster Wiener ConsumVerein czégnek, szombathelyi kereskedelmi ipar- és földmivelési bank elleni 1257 frt iránti kereskedelmi perében ítélt : 9*