Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam IV. kötet. (Budapest, 1896)

9 8 peressel oly megállapodásra lépett, hogy felperes köteles ezen bormustot neki Megyésen vagy Csapón átadni, felperes keresetének 821 frt 31 krnyi részével is elutasittatik és köteles alperesnek 200 frt viszonkereseti tőkét s járul. 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett megfizetni. Kötelességében áll tehát alperesnek jelen ítélet kézbesítésétől számított 3 nap alatt az eskü letétele iránt folyamodni s azt le is tenni, mert különben köteles felperesnek 380 frt 26 krt tőkét s járul. 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett megfizetni. Ha alperes ezen esküt le nem teszi, de leteszi a főesküt arra, hogy az 1891 október hóban felperestől megvettnek elismert 50 hl. bormuston felül további 58 hl. bormustot felperestől nem vásárolt, felperes kereseti követelésének 441 frt 9 krnyi részével elutasittatik. Kötelességében áll tehát alperesnek ezen esküt letenni, mert különben köteles felperesnek további 441 frt 09 kr. tőkét s járul. 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett megfizetni. A mennyiben alperes az első esküt leteszi, a második eskü letételének szüksége elesik. Ha alperes az első, vagy mindkét esküt le nem teszi, viszonkeresetével elutasittatik. Indokok: Felperes keresetetét arra alapítja, hogy 1891 okt. havában alperesnek 108 hl. bormustot adott el, hogy ezen bormust alperes által Dicsőszentmártonban volt átveendő és felperes által Megyerre vagy Csapóra szállitandó ; hogy a vételár a szállítási költséggel együtt hektoliterenként 17 frt 50 krban állapíttatott meg, mely összegből a vételárra 17 frt és a szállítási költségre 50 kr. esett és hogy alperes az átvételt megtagadván, a keresetileg felszámított és érvényesített kárkövetelése támadt. Alperesnek azon korlátolt beismerésével szemben, hogy ő felperestől csak 50 hl. bormustot, hliterjét 17 frt 50 krjával vásárolt és hogy ezen bormust Megyésen vagy Csapón volt átadandó, felperes tartozott bizonyítani, hogy alperes tőle mennyi bormustot vásárolt és hogy a bormust Dicsőszentmártonban volt átadandó s átveendő. Felperes tanúi vallomásával sem a bormust mennyiségére, sem az átadás helyére nézve positiv bizonyítékot nem szolgáltat-