Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam IV. kötet. (Budapest, 1896)

92 tekintve, hogy a beismert czélból elkövetett cselekmény által a Btk. 303., 305., 65. §-ai szerint a 301., 302. §-ok alá esőnél súlyosabban büntetendő tényálladék jővén létre : szó se lehet itt az alsó bíróságok ítéletében «vétség kísérletének" mondott delik­tumról, mely mint ilyen a Btk. 302. és 65. §-aiból láthatólag büntethető se volna, hanem a Btk. 305., 66. §-ai alapján rend­szerint fegyházzal büntetendő súlyos testi sértés kísérletének bün­tette forogván itt fenn : ebben az esetben az enyhítő körülmények figyelembe vétele nem eredményezheti a Btk. 92. §-ának is alkal­mazását, és ez által még a 66. §. által meghatározott keretből való kilépést is, mert ez azt jelentené, hogy ha a figyelembe vett enyhítő körülmények nem volnának, akkor sem lehetett volna vádlottat 6 havi börtönnél súlyosabb büntetéssel büntetni, holott a Btk. 305. §-ában meghatározott bűntett elkövetésére irányzott szándékának kivitelére golyóval töltött fegyvert használva, a lábra tett lövés által 20 napnál tovább tartó sérülést tényleg okozott is a vádlott ; ez a nagy nyomatékú súlyosító körülmény pedig az enyhítőket is nagy részben ellensúlyozza: ezeknél fogva s a fentebbiekben nem érintett első bíró­sági indokok elfogadásával mindkét alsó bírósági ítélet részben megváltoztattatok aképen, hogy a btk. 92. §. alkalmazása mel­lőztetik és vádlott a btk. 303., 305., 65. §. szerint súlyos testi sér­tés kísérletének bűntettében mondatik ki bűnösnek és egyedül álló büntetésül a btk. 305., 66. §-ai alapján 1 évi 3 havi börtönre Ítéltetik, melyekből a vizsgálati fogság által 2 hó vétetik kitöl­töttnek. Minden egyebekre nézve azután a kir. tábla ítélete helyben­hagy atik. * * = A Curia felfogásával szemben mi az elsőfokú törvényszék álláspontját tartjuk helyesnek. Nincs ugyanis kizárva, hogy a 92. §. alkalmazása mellett a testi sértés vétségének kísérlete bün­tettessék, mivel nem a cselekmény alakult át, hanem a személyi körülmények az enyhítők. A mi pedig a curiai Ítélet azon második tételét illeti, hogy a kísérlet esetében sem szabad a legközelebbi büntetési nem kere-

Next

/
Oldalképek
Tartalom